Bemutatták a BalatonBor második évjáratát

Huszonnégy pincészet részvételével készült el a régió első közösségi bormárkája, a BalatonBor második évjárata; az egységes megjelenésű palackokba a termelők 2016-os olaszrizlingje kerül.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a keddi budapesti évjárat-bemutatón a közös gondolkodás fontosságára hívta fel a figyelmet: ahogy a balatoni termelők megérezték az összefogás erejét, Budapestre is igaz, hogy a városmárka úgy kommunikálható igazán, ha a főváros egységes arculattal jelenik meg. Magyarország legfontosabb márkája Budapest, amelynek azonban szüksége van különböző albrandekre, ilyen lehet a BalatonBor vagy a Sziget fesztivál – jegyezte meg. Elmondása szerint a BalatonBor azért is erős márka, mert komoly helyi karakterrel bír, személyes történetet tud elmesélni.

Magyarországról világszerte sokaknak a bor jut eszébe, de elmondható, hogy az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül az egész magyar gasztronómia. Ennek ellenére dolgozni kell még azon, hogy a gasztronómiában megtaláljuk a saját hangunkat, a BalatonBor ehhez is hozzá tud járulni – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Alexandra. Laposa Bence borász, a régió vezető pincészeteit és éttermeit tömörítő Balatoni Kör elnöke közölte: az összefogásban részt vevő szakmai szervezetek komoly minőségbiztosítást jelentenek, ugyanakkor az edukációra is figyelmet fordítanak. A jelentkező pincészetek tételeit szakmai zsűri bírálta el, így kerülhetett idén 24 termelő reduktív olaszrizlingje a BalatonBor palackjaiba – számolt be.

Gyukli Krisztián, a Rizling Generáció borszakmai összefogás elnöke hozzátette: a BalatonBor igazi “fair trade” termék, hiszen a készítéséhez használt szőlő felvásárlására 130 ft/kg minimálárat határoztak meg, segítve a régió szőlőtermelőit is.

Keddtől indul a BalatonBor második évjáratának értékesítése – jelentette be. Az április 22-23-i hétvégén, majd a következő szombaton és vasárnap is a Nyitott borok és nyitott pincészetek hétvégéjét tartják meg több mint 30 pincészet és étterem részvételével, majd május 13-án a balatonfüredi Rizling Tavasz elnevezésű rendezvényen mind a 24 idei BalatonBort meg lehet kóstolni. Gyukli Krisztinán az MTI-nek elmondta: a 2016-os évjáratból a tavalyi mennyiség közel duplája, több mint 60 ezer palack készült.

Forrás: MTI

 

Stratégia a baltonboglári és a somogyi bor presztizsének javítására

Stratégia készül nyárra a Somogy megyében, elsősorban a Balatonboglári borvidéken termelt bor presztizsének növelésére. A témában érintett borászok, szakmai szervezetek képviselői és politikusok szerdán, Kaposváron tartották első megbeszélésüket.

Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke a szervezet által kezdeményezett találkozót követő sajtótájékoztatón azt mondta: a boglári borvidéken termett szőlő 70-75 százalékát nem helyben dolgozzák fel, hanem értékesítik, így a hozzáadott érték máshol jelenik meg. Hozzátette, gondot jelent az ültetvények elöregedése és a szőlő országosan is “megalázóan alacsony”, 30-35 eurócent körüli felvásárlási ára, utóbbi hatására a Dél-Balatonnál egyre több helyen látni elhanyagolt parcellákat osztatlan közös területeken. Szavai szerint azonnali lépések szükségesek a marketing erősítéséért, a dél-balatoni borok imázsának javításáért, emellett szeretnék elérni a szőlő felvásárlási árának növelését és mintegy 3-500 hektárnyi nagyon elavault ültetvény megújítását

Bujdosó Ferenc borász, a Balatonboglári borvidék elnöke utalt rá, hogy a balatonboglári a mintegy 2800 gazda által megművelt 3300-3400 hektárnyi ültetvényével az ország ötödik legnagyobb borvidéke, a feldolgozáshoz szükséges kapacitás azonban alacsony a leszüretelt szőlő mennyiségéhez képest. Elmondta: a borvidéken évjárattól függően 250-300 ezer mázsa szőlő terem évente. Ebből legfeljebb mintegy 220 ezer hektoliter, azaz 30 millió palack bor készülhet, de a nagy része a kívülre történő értékesítés okán nem boglári, hanem más jelzéssel, illetve nem az elvárható minőségben kerül forgalomba.Hozzáfűzte, hogy a térségben hivatalosan 158-an készítenek bort, közülük mindössze 18-20 pincészet foglalkozik termékei országos terjesztésével. Bujdosó Ferenc közölte, a helyi borászat erősödése szempontjából kedvező lenne, ha kampányokkal, marketingmunkával sikerülne a tudatos vásárlásra ösztökélni a fogyasztókat. Rámutatott, a szerdai megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a borvidék borászai nemcsak a Balaton-parton, hanem Kaposváron és környékén is több boros rendezvényen mutatkoznak majd be, népszerűsítve termékeiket, és dolgoznak országos ismertségük, elismertségük növeléséért.

Biró Norbert (Fidesz-KDNP), a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke közölte, a stratégia tervezése folyik, konkrét megoldási javaslatokat később fogalmaznak meg. Úgy vélte, sokat segíthet az ágazaton az egészséges patriotizmus, vagyis az, hogy a borkedvelő fogyasztók keressék a somogyi borokat, amelyeket a helyi népszerűség növekedésével máshol is könnyebb lesz értékesíteni. Witzmann Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője az MTI-nek hangsúlyozta: a szőlőművelésnek több évezredes hagyománya van a Balaton partján, az ágazat fejlődése, sikere érdekében szükség van a politika, a szakmai szervezetek és borászok összefogására.

Kitért rá, a kívánatos az lenne, ha a szőlőtermés 70 százalékát nem értékesítenék, hanem inkább helyben dolgoznák fel. Ez a tradíció életben tartása mellett magasabb bevételt jelentene és számos munkahelyet teremtene Somogyban. Hozzáfűzte, a megoldási javaslatok között fel lehet vetni a helyben értékesítést segítő átvevőhelyek, feldolgozóüzemek létesítését, vagy egy borkombinát megvásárlását, beindítását.

Forrá: MTI