Kávéshowra készülnek Gyenesdiáson

A Balaton fagylaltja után a Balaton kávéját is szeretnék megtalálni és népszerűsíteni a Gyenesdiáson másodszor tartandó Balaton Barista Bajnokság keretében, az egyre több minőségi étterem és bor után a “feketelevesnek” is nagyobb figyelmet szentelve – mondta el a rendezvény ötletgazdája és szervezője az MTI-nek. A kávékészítőknek szombaton a gyenesdiási Darnay-pincében rendezendő bajnokságáról Somogyi Zoltán Max kifejtette: idén is szeretnék megtalálni a régió legjobb kávémesterét és első alkalommal a Balaton kávéját is. A rendezvényt a Nyitott Balaton programsorozathoz csatlakozva a Gyenesdiási Turisztikai Egyesülettel és a Balaton Turizmus Szövetséggel együttműködve valósítják meg.

Minden versenyzőnek 15 perc áll a rendelkezésére, hogy elkészítsen és felszolgáljon a zsűrinek négy-négy adag eszpresszókávét és kapucsínót, illetve ugyanennyi saját készítésű kávéitalt. Ez utóbbiak közül választják ki a Balaton kávéját, azt a minőségi kávés italkülönlegességet, ami tükrözi a balatoni életérzést és összetevőiben kötődik a régióhoz. A nyertes kávé külön honlapot is kap, illetve az a célja a szervezőknek, hogy minél több vendéglátóhely kínálja a különleges, de bárhol azonos minőségben elkészíthető kávés kreációt. Tavaly nyolc kávémester tette próbára a tudását, idén 11 jelentkező van már, és nemcsak a Balaton térségéből, de a fővárosból vagy Győrből is érkeznek baristák, hogy minél művészibb formát adjanak a “feketelevesnek”.

A szombati programot egy kávéscsésze-gyűjtemény különleges darabjainak bemutatója, illetve a kávé művészetéről szóló előadás is kíséri, de a csokoládékészítés titkaival is megismerkedhetnek az érdeklődők.
Forrás: MTI

Jásdi István lett idén a Borászok Borásza

Jásdi István csopaki bortermelő nyerte el idén a Borászok Borásza díjat; a Borászok Barátja díj kitüntetettje Csizmadia András gasztrofilozófus lett – közölték a szervezők az MTI-vel.

Az egyik legrangosabb hazai borszakmai elismerésként számon tartott díj ötvenes jelöltlistáját hagyományosan a cím eddigi birtokosai állították össze. Az ötven jelölt borász maga közül választotta meg a döntősöket – Bodó Judit tokaji, Ipacs Szabó István villányi, Jásdi István csopaki, Konyári János balatonboglári és ifj. Szepsy István tokaji bortermelőket -, miként ők szavazták meg végül az idei Borászok Borászát is. A borászok minden évben egy civilt is díjaznak a magyar borért végzett tevékenységéért. Az elismerést a péntek esti díjkiosztón Csizmadia András gasztrofilozófus, a Bor-Schola alapítója és vezetője vehette át. A jelöltek között volt Ambrus Lajos József Attila-díjas író, szőlőbirtokos, a Food&Wine vendégszerzője; Caroline Gilby Master of Wine, botanikus; Herczeg Ágnes borszakértő, a londoni WSET diplomása, a Masters of Wine intézetének első magyar női hallgatója, valamint Kovács Pál, a Debreceni Borbarátok Társasága Közhasznú Egyesület elnöke is.

Forrás: MTI

Szombaton indul a nagygépes repülési szezon Sármelléken

A Düsseldorfból és Berlinből, valamint a Frankfurtból érkező első charterjáratokkal szombaton megkezdődik az idei nagygépes repülési szezon a sármelléki Hévíz-Balaton Airporton, ahol ebben az évben a tavalyihoz hasonló utaslétszámra számítanak – mondta el az MTI érdeklődésére a repteret üzemeltető Hévíz polgármestere. Papp Gábor (Fidesz-KDNP) kifejtette: a 2015-ös 22 ezer után tavaly 23,5 ezer utas fordult meg Sármelléken, és idén is ezt a számot szeretnék tartani, lehetőség szerint növelni is.

Szombaton a német PA Touristik csoportjához tartozó hévízi Mutsch Ungarn Reisen szerződésével hagyományosan egész nyáron közlekedő charterjáratokkal indul a repülési szezon. A Czech Airlines-szal (CSA) szerződve Düsseldorfból Berlin érintésével, a Lufthansa üzemeltetésében működő heti járattal pedig Frankfurtból érkeznek az első gépek, egy héttel később pedig Hamburgból is elindul a CSA kéthetente közlekedő járata. Ugyancsak évek óta visszatérő járatokat üzemeltet a Salamon Reisen, a Germania légitársaság gépeivel május 4-től Drezdából és Erfurtból, majd nyártól Lipcséből szállítanak utasokat a nyugat-balatoni repülőtérre. Április 22-től újraindulnak a 2014-es szezonban már működtetett heti prágai menetrend szerinti járatok is, amelyeket ugyancsak a CSA közlekedtet.

A polgármester hozzátette: egyelőre nem eldöntött, hogy lesznek-e idén is oroszországi járatok Sármellékre. Az orosz vendégek száma ugyanis tovább emelkedik Hévízen, látszik tehát az igény, de Budapest és Bécs repülőterére is sűrítették a moszkvai járatokat, ami viszont bizonytalanná tette idén a sármelléki járatindítást. Papp Gábor beszélt arról is, hogy tavaly óta Szentpéterváron, Tel Avivban és Sarm-es-Sejkben járt az önkormányzat delegációja, hogy újabb vendégkört nyerjenek meg Hévíznek, és mindenütt felmerült a repülőjáratok indításának kérdése. Ezek közül egyelőre az izraeli tűnik a legvalószínűbbnek, mert az utóbbi időkben Hévízen is nagyobb mértékben emelkedett az izraeli vendégek aránya, de a Sármellékhez viszonylag közeli szlovéniai Lendván is jelentősen nőtt a számuk, de az esetleges járatindítást Lenti gyógyfürdőjének is hozhat új vendégeket.

Hévízen már az év első két hónapjában a tavalyi 122 ezerről 135 ezerre nőtt a vendégéjszakák száma, ami azt is mutatja, hogy a fürdőváros és a nyugat-magyarországi régió számára a sármelléki repülőtér kiemelten fontos. A Balaton fejlesztésére szánt keretben nevesítetten 6,6 milliárd forintot szán a kormány csak a sármelléki leszállóhely fejlesztésére. A hévízi önkormányzatnak, mint a repülőtér üzemeltetőjének ebben az évben a jövő megalapozása a célja, a beruházási keretből ugyanis a szükséges infrastrukturális fejlesztések mellett új járatok indításának támogatására is lehetőség lesz. Az új repülési célpontok pedig nem csak a turizmus számára szükségesek, de például a nemzetközi szinten is egyedülálló járműipari tesztpálya Zalaegerszegen májusban induló nagyberuházása ugyancsak indokolttá teszi a fejlesztést. Ehhez csatlakozik az R76-os gyorsforgalmi út is, ami Zalaegerszeget éppen a sármelléki repülőtér érintésével köti majd össze az M7-es autópályával – fogalmazott Papp Gábor.

Forrás: MTI

Víz Világnapja – A Nemzeti Vízstratégia kiemelten foglalkozik a Balatonnal

A közelmúltban megszületett Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési tervről szóló kormányhatározat mindössze két esetben fogalmaz meg konkrét térségre kiterjedő feladatokat, és ezek mindegyike érinti a Balatont – hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) Víz világnapi konferenciáján kedden Siófokon.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, a hazai vízgazdálkodás fő célkitűzéseit 2030-ig meghatározó Nemzeti Vízstratégia a Dunántúli-középhegység karsztvíz-készletével, valamint a Balaton vízszintszabályozásával foglalkozik kiemelten. Bóka István, a BFT elnöke emlékeztetett, hogy a kormány tavaly december végén elfogadta a Balaton programot, vele az üdülőrégió területfejlesztési koncepcióját és mintegy 260 milliárd forintnyi uniós és 100 milliárd forint hazai forrást is rendelt hozzá. A programban a vízminőség és vízbiztonság stratégiai fontosságú célként szerepel – tette hozzá.

Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért helyettes államtitkára a konferencián ismertette, hogy a következő fejlesztési ciklusban közel 15 milliárd forintot terveznek fordítani a balatoni szennyvízkezelési program megvalósításra, 12 milliárdot a Sió-csatorna felújítására természetvédelmi és medervédelmi beruházásokkal, és 4,74 milliárd forint jut majd a Balaton vízminőségét befolyásoló terhelések csökkentésére. Több helyszínen támogatást kaphatnak természetvédelmi és élőhely-védelmi fejlesztések, és a turisztikai fejlesztések mellett jut forrás a középületek energiahatékonyságának növelésére, megújuló energiaforrások alkalmazására.

Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembere arra hívta fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás és a területhasználat módosulása miatt jelentősen csökkent a Balatonba érkező víz mennyisége a 60-as, 70-es évekhez képest. Az elmúlt három évtizedben számottevően romlott a tó vízaktivitása, vagyis a Balatonból leereszthető víz mennyisége. Az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülésben a Nemzeti Vízstratégia a Balaton medrében történő minél több víz tározását részesíti előnyben a felmerült lehetőségek közül. Ennek szellemében emelték meg a Balaton szabályozási vízszintmaximumát – a megengedett eltéréssel együtt – 126 centiméterre – közölte a szakember.

Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a megemelt vízszint miatt Balatonmáriafürdőnél és Balatonfenyvesnél nagyobb területek kerülhetnek víz alá időszakosan, viharok idején. A csapadékvíz-elvezető rendszereket a tó körül sok helyen 100 centiméteres vízszinthez, a korábbi szabályozási maximumhoz építették ki, így ez szintén megoldandó probléma.

Forrás: MTI

Hullámtörő épül Fonyódon a vasútvonal védelmére

Uniós és költségvetési forrásból hullámtörő épül Fonyód és Bélatelep között a vasútvonal védelme érdekében, a munka 2018 szeptemberéig tart – közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kedden az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megbízásából épülő hullámtörő a Balaton erodáló hatásától védi a tó déli partja mentén húzódó vasútvonalat, az érintett partszakaszt a hullámverés és a jégzajlás mosta ki az évtizedek során. A 737 méter hosszú építmény körülbelül 1 méterrel lesz magasabb a Balaton átlagos vízszintjénél, kivitelezése – az előkészítő munkálatok végeztével – hamarosan kő- és földmunkálatokkal folytatódik. A társaság szerint a nyári szezonban biztosítják a menetrend szerinti vasúti közlekedést, vágányzárra csak ősztől kell ismét készülni.

A Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti vasútvonal rekonstrukciója, valamint a hullámtörő építése jogerős környezetvédelmi, építési és vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, a munkálatokat a vízminőségre vonatkozó előírások betartásával végzi a kivitelező – ismertette a NIF Zrt. Hangsúlyozták továbbá, hogy a hullámtörő megépítésével nem csökken a Balaton vízfelülete.

Forrás: MTI

Pontyteleptés

Balatoni pontytelepítés
Tavaszi pontytelepítés

Pontyokat ereszt a Balatonba a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. munkatársa Keszthelyen 2017. március 3-án. A telepítés során harminc tonna két-három nyaras ponty kerül a tóba. MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Megkezdődött a tavaszi balatoni pontytelepítés

Megkezdte a tavaszi pontytelepítést a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN), 25-30 tonnányi 2-3 nyaras ponty kerül a Balatonba – tájékoztatta Nagy Gábor, a cég horgászati ágazatvezetője az MTI-t csütörtökön. A szakember elmondta, a pontyok csütörtöktől a társaság buzsáki tógazdaságából kerülnek a Balatonba, elsőként Balatonföldváron és Balatonfűzfőn. A legnépszerűbb horgászhalból idén is 300 tonnányi a BHN telepítési kötelezettsége, amit az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően szeretnének ebben az évben is túlteljesíteni.

Nagy Gábor arról is beszámolt, hogy a telepítési helyszínek kiválasztásakor több szempontot is figyelembe kell venniük, például azt, hogy a Balaton mindhárom medencéjébe közel azonos halmennyiségű hal kerüljön. A telepítések időpontját a halgazdálkodási társaság minden alkalommal meghirdeti a honlapján (www.balatonihal.hu), valamint értesíti a helyi horgászegyesületek képviselőit is. Az elmúlt években egyetlen alkalommal sem került szállítmány a Balatonba úgy, hogy a telepítést ne kísérték volna figyelemmel helyi horgászok – mondta a horgászati ágazatvezető.

Az országos szabályozásnál némileg szigorúbb balatoni horgászrend szerint március 1. és március 31. között tilos csalihalat, halszeletet, műcsalit a horgászhelyen és a horgászcsónakban tartani, azzal horgászni, továbbá a süllő, a balin, a kősüllő és a sügér mellett a csukát és a harcsát megtartani. Amennyiben a tilalmi időszakban ragadozó hal akadna horogra, a horgász köteles azt kíméletesen visszaengedni a vízbe. A BHN halőrei ebben a hónapban kiemelten ellenőrzik a horgászrend betartását.

Forrás: MTI

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Közel 2 milliárd a balatoni strandok fejlesztésére

Idén 1,860 milliárd forintos vissza nem térítendő fejlesztési támogatásra pályázhat 44 balatoni település 48 fizetős strandja, illetve a szabadstrandok – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) csütörtökön az MTI-vel.

A fejlesztési lehetőségekről január 31-én egyeztettek a települések polgármesterei és a turisztikai ügynökség Siófokon, a fejlesztések első eredményei júliusra várhatók. A Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség, 2020-ig összesen 365,4 milliárd forint uniós és hazai forrásban részesülhet, hogy minél több családbarát, minőségi szolgáltatás létesüljön. A Magyar Turisztikai Ügynökség olyan beruházásokat támogat, amelyek a strandok bevételeinek növekedését is eredményezik.

A pályázatra a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban levő, fizetős strandok jelentkezhetnek, illetve a csak szabadstranddal rendelkező települések. Az ügynökség nemcsak pályáztat, az elképzelések megvalósításához szakmai támogatást is nyújt.

A pályázat kiírása március közepén várható, a támogatás az építkezés finanszírozására és eszközbeszerzésre használható fel.

Forrás: MTI

Veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlői

A helyi bortermelők szerint az ingatlanspekulánsok és az ültetvények elöregedése miatt veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlőterületei, ami a balatoni tájat is veszélyezteti.

A tóra néző dűlők jelentős része veszélyben van az északi parton, sok az elöregedett, gondozatlan, gazos szőlőterület – hívta fel a figyelmet Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Birtok vezetője, a Csopaki Kódex titkára az Olaszrizling Szerintünk találkozó sajtótájékoztatóján szombaton, Csopakon. Jásdi István, a csopaki Jásdi Pince vezetője, a Csopaki Kódex tagja hangsúlyozta: az északi part legfontosabb látványelemei a szőlők, ezek azonban a tóra néző lejtőkön találhatók, amelyek az ingatlanfejlesztők célpontjai.

Segíthetne a problémán, ha a szőlőrekonstrukciós támogatásokból több jutna a kiváló észak-balatoni területekre – jegyezte meg Jásdi István, hozzátéve: hiába zajlanak nagyszabású borászati beruházások a Balaton környékén, ha az újonnan létrehozott óriáspincékbe “nem nagyon kerül szőlő”. A borász emlékeztetett arra, hogy 1990 óta legfeljebb néhány száz hektár szőlőt telepítettek újra, így becslése szerint az észak-balatoni ültetvények legalább 70 százaléka elöregedett, és a következő években eltűnhet.

Ambrus Tibor, Csopak polgármestere felidézte, hogy a településen száz éve még szinte mindenhol szőlőtermesztés folyt, mikor azonban a tömegturizmus célpontja lett a Balaton, a belterületi szőlőket beépítették, a kárpótlás időszakákban pedig a külterületi szőlők is pusztulásnak indultak.

Csopak az elsők között szigorította rendezési tervét, a tulajdoni lapokra már bejegyzik a szőlőművelési kötelezettséget, két éve pedig bevezették a gondozatlan területekre kivetett földadót – mondta a polgármester. Az önkormányzat is nehezen szerez azonban érvényt saját rendelkezéseinek: Csopak jelenleg 40-50 perben harcol a művelési kötelezettség betartatásáért, a szántóvá nyilvánítások ellen és a zártkertből kivonások megakadályozásért. Minden erőfeszítés ellenére várhatóan a szőlők 20-30 százaléka mégis el fog tűnni Csopakon is – vélekedett Ambrus Tibor.

Laposa Bence badacsonyi bortermelő, a Balatoni Kör elnöke hozzáfűzte: kevés önkormányzat követi jelenleg Csopak példáját, ezért a tó környékének vezető borászatait, éttermeit tömörítő Balatoni Kör szabályozási csomag kidolgozását szorgalmazza, ami segítheti az önkormányzatokat a szőlőterületek védelmében.

Barabás Barna balatonfüredi borász, a Rizling Generáció tagja közölte, szakmai összefogásuk a balatonfüredi és zánkai körzetben méri fel a problémás területeket, és a hegyközséggel együtt próbálják kezelni a helyzetet.

Istvándy Gergely badacsonyi borász felhívta a figyelmet arra, hogy az északi parton komoly problémát okoz a szőlő alacsony ára is, ilyen árak mellett ugyanis a szőlőművelés nem jövedelmező tevékenység. Laposa Bence elmondása szerint ezért a tavaly indult BalatonBor közösségi projekt szabályzatába már bekerült a “fair trade gondolat” a minimum szőlőfelvásárlási ár bevezetésével, ami a fenntartható művelés elterjedéséhez is hozzájárulhat. Nemcsak a szőlőkről, hanem az egész balatoni tájról van szó, ami a régió lakóinak identitását alapjaiban érinti – hangoztatta a bortermelő.

Forrás: MTI