Kijelölték az első hivatalos jégpályákat

Két önkormányzat, Keszthely és Siófok is kijelölte az első hivatalos jégpályákat a Balatonon. A meteorológiai előrejelzések szerint átmeneti enyhülés után a jövő héten is marad a hideg idő, egyelőre nem kell olvadástól tartani.

Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője az MTI-nek kedden azt mondta, hogy a parttól távolabb 17-18 centiméteres jégvastagságot mértek, a jég partközelben ennél jóval vastagabb is lehet. Hozzátette, csütörtök délután ugyan melegfront érkezik a térségbe, ami plusz pár fokos maximális hőmérséklettel járhat, de a napi átlaghőmérséklet továbbra is alacsony marad. Olvadástól már csak azért sem kell tartani, mert pénteken újabb hidegfront éri el a Balatont. A téli sportolásra vágyóknak inkább a melegfronttal érkező csapadék okozhat gondot, ami megváltoztathatja a jégfelületet, a hétvégén – főként szombaton – pedig erős szélre lehet számítani.

A legutóbb 2011-ben volt ilyen vastag, sportolásra több helyen is alkalmas, tartós jégborítása a Balatonnak – mondta a szakember, aki figyelmeztetett arra, hogy jelenleg vékony hóréteg borítja a tó jegét, ellepve annak egyenetlenségeit. Ezért ahol lehet, mindenki maradjon a kijelölt jégpályákon, illetve a már kipróbált, biztonságos jégtáblákon, és kerülje a turzásokat, rianásokat. A tapasztalatok szerint egy-egy összefüggő jégtábla egyenletes vastagságú és több négyzetkilométeres kiterjedésű is lehet. A tó északi partján fokozott óvatosságra van szükség, mert a korábbi északi szelek miatt a part mentén sok helyen felszakadt, majd újrafagyott jégborítás igen eltérő, egyes helyeken még nem kellő vastagságú – közölte Horváth Ákos.

Keszthelyen már vasárnaptól, Siófokon keddtől működik az önkormányzatok cégei által kijelölt jégpálya – a hirbalaton.hu tájékoztatása szerint. A két nagy balatoni városban műjégpályákat is üzemeltetnek, de népszerűbbnek mutatkozik a Balaton szabad jegén való korcsolyázás. A kijelölt jégpályák mellett néhány szolgáltatást (illemhely, büfé, kölcsönző) is igénybe lehet venni, és a hivatalos nyitvatartási időben (Keszthelyen 10 és 18 óra között, Siófokon 9 és 17 óra között) a korcsolyázók biztonságára is ügyelnek. Balassa Balázs, a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke az MTI-nek elmondta, évek óta nem alakult ki ilyen, korcsolyázásra több helyen alkalmas jégfelület a Balatonon, mint most. Kiemelte, a tóparti önkormányzatokra komoly nyomás nehezedik, hogy a tulajdonukban lévő strandokon jelöljenek ki jégpályákat.

A korábbi évek gyakorlata az, hogy a nagyobb települések teszik ezt meg, várhatóan nem lesz ez másként most sem. Ezeken a strandokon különböző szolgáltatásokat is biztosítanak az üzemeltetők, és lehetőség szerint büfé is nyit, ahol forró teát, forralt bort és némi harapnivalót is lehet vásárolni. Bizonyos strandokon, ha tartós marad a jég vastagsága, szervezett programokkal várják majd a vendégeket – tette hozzá.

Forrás: MTI

 

Veszélyes a Balaton és a Velencei-tó jege

Veszélyes a Balaton jege, bár már sokan sportolnak, korcsolyáznak rajta. Szerdán 6-8 centiméteres jégvastagságot mértek a nyílt vízen Siófoknál, a szél több helyen megtörte az összefüggő jégtakarót, és csütörtökön még erősebb jégzajlás várható. A Velencei-tó jege sem alkalmas még a biztonságos sportolásra, a jégvastagság nem éri el a 8 centimétert.

A Balatonon sok helyen alakult ki sportolókat vonzó tükörsima jég, ugyanakkor a szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy még nem kellően vastag, nem kellően homogén, ezért nem elég biztonságos a tó jégborítása. Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője az MTI-nek elmondta, szerdán a nyílt vízen 6-8 centiméter jégvastagságot mértek. A feltámadó szél miatt megindult a jégzajlás, amelynek erősödésére kell számítani csütörtök hajnaltól. A jelenlegi délnyugati szél az előrejelzések szerint csütörtökön északnyugatira változik, délutánra viharossá válik. A partra sodródó, egymásra torlódó jégtáblák néhány helyen próbára tehetik majd a partvédőműveket. Markáns lehűlés is érkezik a széllel és a hidegfronttal, így az úgynevezett jégtavak (ahonnan elfújja a szél a jégborítást), újrafagynak.

A Balatonhoz érkezők többfelé tapasztalhatják, hogy akadnak már olyan részek, öblök, partszakaszok, ahol jó minőségű és kellő vastagságú jég alakult ki, vagy a sekély víz miatt nem jelent kockázatot a beszakadás. Az elmúlt napokban már sokan sportoltak ezeken a területeken. “Az újrafagyó jégtavak miatt is egyenetlen a Balaton jégborítása, ezért különösen veszélyes” – hangsúlyozta Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője. Közölte, csütörtökön levélben fordulnak a térség önkormányzataihoz és intézményeihez, figyelmezetve mindenkit a jégen tartózkodás szabályaira. A “gumiszabály” szerint természetes állóvizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog, egységes a szerkezete. Ennek ellenkezőjét lényegében akkor lehet bizonyítani, ha valaki alatt beszakad a jég. A szabályozásának vannak konkrét részei is, amelyek szerint tilos a szabadvizek jegén tartózkodni éjszaka, korlátozott látási viszonyok között, járművel (a biztonságos munkavégzés kivételével), továbbá kikötők és veszteglőhelyek területén, folyókon, illetve rianás esetén.

Horváth László elmondta, hogy nem a büntetés a cél: a szabályszegőket először csak figyelmeztetik, és ha ez nem vezet eredményre, akkor alkalmaznak olyan súlyosabb szankciókat, mint amilyen a helyszíni bírság vagy a szabálysértési feljelentés. Pintér Tamás, a siófoki önkormányzat illetékes cégének vezetője az MTI megkeresésére arról számolt be, hogy már készülnek a korcsolyapálya kijelölésére, de szerdán még nem találták elég biztonságosnak a jeget. A tervek szerint az Arany János utca végében (a szokásos helyen) egy 200×400 méteres pályát jelölnek majd ki bójákkal, egészségügyi szolgálatot is biztosítva, amint a jelenlegi 6 centiméteres jég legalább 10 centiméteresre hízik, és kellően biztosságossá válik csoportosan korcsolyázni vágyók megtartására is.

A Velencei-tó jégfelülete mem alkalmas még a biztonságos sportolásra – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-hez szerdán eljuttatott sajtóközleményében. Azt írták, bár a Velencei-tó vízfelülete is befagyott, azonban még nem kellő szilárdságú, így a biztonságos sportolásra nem alkalmas. A tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága eléri, vagy meghaladja a 10 centimétert, ám a Velencei-tavon a rendőrség tájékoztatása szerint a jelenlegi jégvastagság nem éri el a 8 centimétert.

A rendőrség azt is közölte: a tavak jegén csak abban az esetben szabad tartózkodni, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad illetve nem mozog, és akkor is csak azokon a helyeken, melyek nem esnek tiltó rendelkezések alá. Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, járművel – a biztonságos munkavégzés kivételével -, kikötők és veszteglőhelyek közelében valamint folyóvizeken – írták. Hozzátették: a Velencei-tónál a jégen tartózkodás szabályait a rendőrök folyamatosan és fokozottan ellenőrzik.

Forrás: MTI

Majdnem összefüggő a jégtakaró a Balatonon

Az elmúlt napok hideg időjárásának köszönhetően csaknem összefüggő jégtakaró alakult ki a Balatonon, és ugyan még nem kellően vastag és biztonságos a téli sportoláshoz, többen már korcsolyáznak rajta, főként a déli part védettebb öbleiben.

Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője az MTI-nek arról számolt be, hogy hétfőre a Balaton jege a nyílt vízen 5-6 centiméteresre, a sekélyebb területeken és az öblökben ennél pár centivel vastagabbra hízott. Az állaga szilárd, a felszíne sok helyen sima. A jelenlegi vastagság még nem alkalmas arra, hogy a nyílt víz felett a jégre lépjünk – hangsúlyozta, jelezve: a következő napokban a jég további vastagodására lehet számítani, de a hét közepétől várható erős vagy viharos szél hatására sokfelé feltöredezhet a tó jégtakarója és szélesebb rianások, illetve jégtorlaszok alakulhatnak ki.

Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője az MTI-vel azt közölte, hogy hétfőn Siófok partjainál 4-6 centiméteres jégvastagságot mértek, ami még nem biztonságos, így alkalmatlan a téli sportolásra. Hozzátette, hogy a hétvégére egyes területeken alkalmassá válhat a tó jege a korcsolyázásra.

Forrás: MTI

 

Vadludak a Kis-Balaton jegén

Vadludak a Kis-Balaton jegén
Vadludak, Kis-Balaton

Vadludak pihennek napfelkeltekor a Kis-Balaton jegén Zalavárnál 2016. december 11-én. MTI Fotó: Varga György

Vadludak Kis-Balaton jegén
Vadludak, Kis-Balaton

Vadludak repülnek napfelkeltekor a Kis-Balaton felett Zalavárnál 2016. december 11-én. MTI Fotó: Varga György

Fehércsőrű búvár Balatonfüreden

Magyarországon először figyeltek meg fehércsőrű búvárt a balatonföldvári mólónál december 3-án. Nagy valószínűséggel az elmúlt napokban tomboló északi szél sodorhatta a Kárpát-medencébe ezt a Közép- és Kelet-Európában rendkívül ritkán megjelenő madárfajt  – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel hétfőn.

A nagytestű, liba méretét is elérő búvárok akár hatvan méternél mélyebben a víz alá merülve vadásznak halakra, rákokra és csigákra. Az északi területek fészkelői, Európában három fajuk költ. Az északi búvár, a sarki búvár és a jeges búvár néhány példánya évről évre előforduló telelő vendége Magyarországnak.

A budapesti madarászok által megfigyelt fehércsőrű búvár (Gavia adamsii) viszont kontinensünkön nem, csak Szibéria, Alaszka és Kanada arktikus térségeiben fészkel. Telelő példányai Észak-Norvégiában fordulnak elő kis számban, a faj Európa középső vagy délebbi régióiban csak ritkán tűnik fel, így a magyar előfordulás nemzetközi szinten is érdekes adatnak számít. A búvárfajok között ez a legnagyobb termetű, jellegzetes fehéres-sárgás csőréről lehet megismerni. Nászruhában rendkívül impozáns látványt nyújt fekete alapszínű fehér pettyes tollazatával.

A Balatonon megfigyelt egyed egy fiatal példány volt, amelynek tollazata világosbarnás alapszínű, torka és nyaka elülső fele világos. A madár Szántód és Balatonföldvár között, folyamatosan táplálkozva mozgott. Nagy valószínűséggel az elmúlt napokban tomboló északi szél sodorhatta a Kárpát-medencébe ezt a Közép- és Kelet-Európában rendkívül ritkán megjelenő madárfajt – olvasható a közleményben.

Forrás: MTI