Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagoly - Asio otus
Erdei fülesbagoly postabélyegen

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország “bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. “Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. “Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI

Holdkőzettel bővült a Zselici Csillagpark meteoritgyűjteménye

Magyarország legnagyobb, nyilvános helyen látható holdkőzetével gyarapodott a Zselici Csillagpark meteoritgyűjteménye a közelmúltban – tájékoztatta a létesítmény fenntartója, a somogyi állami erdőket kezelő Sefag Zrt. kedden az MTI-t.

Mosoni László, a csillagpark vezetője az MTI megkeresésére elmondta: az 5 centiméter hosszú, 25 gramm súlyú, a holdfelszíntől való elszakadás nyomait magán viselő lelet Algériából, a valaha felfedezett legnagyobb holdi meteorithullásból származik és azt a Sefag egy kereskedőtől vásárolta meg. A 2015 nyarán átadott, évi 10-11 ezer érdeklődőt fogadó csillagparknak mintegy harminc, a világ különböző tájain felfedezett kő- és vasmeteoritból álló gyűjteménye van, az új lelethez hasonló, nyilvánosan bemutatott holdi meteoritot legközelebb Bécsben szemlélhet meg a nagyközönség – tette hozzá.  A Sefag közleményében utalt rá, hogy az ELTE Természettudományi Kara őriz ugyan holdkőzeteket, ám azok mindössze néhány tized grammosak, s ritkán láthatók.

A holdkőzetek meteorit formájában azután hullhattak a Földre, hogy egy kisbolygó vagy üstökös egykor a Hold felszínének ütközött, a becsapódás ereje pedig kisebb-nagyobb darabokat szakított ki belőle – jegyezték meg. Kitértek arra, hogy kutatók ilyen kőzetdarabokra eddig elsősorban az Antarktiszon, az Arab-félszigeten és Észak-Afrika sivatagaiban bukkantak.

Forrás: MTI
Info: Zselici Csillagpark

 

A tizenötezredik látogatót köszöntötték a Seuso-kincs kaposvári tárlatán

Kiemelt az érdeklődés a Seuso-kincs iránt a somogyi megyeszékhelyen: hétfőn a tizenötezredik látogatót köszöntötték a római kori ötvösremekeket bemutató vándorkiállítás kaposvári állomásán.

A feleségével érkező Szöllősi Józsefet Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere és Ábrahám Levente, a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója fogadta, s ajándékozta meg könyvcsomaggal a tárlatnak helyet adó Fő utcai épületben. A szervezők tájékoztatása szerint a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincseket bemutató vándorkiállítása Székesfehérvár és Zalaegerszeg után érkezett Kaposvárra, ahol december 29. és január 21. között látható.

A különleges ezüsttárgyakat naponta átlagosan 1050-1060-an tekintik meg, de volt olyan nap, amikor mintegy 1200-an váltottak belépőt. Az utolsó héten érkező érdeklődőkkel együtt a látogatók száma a 20 ezret is meghaladhatja. A késő római ötvösművészet legjelentősebb ismert leletegyüttese Kaposvárt követően Kecskeméten, Miskolcon és Nyíregyházán lesz látható.

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származik. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.

A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg Magyarországon, az országból illegális körülmények között jutott ki. A magyar kormány a leletegyüttes első hét darabját 2014-ben, a második felét tavaly nyáron szerezte vissza.

Forrás: MTI

A választás időpontja: 2018. április 8.

Választás 2018 – Az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választása időpontjának kitűzéséről

Áder János Magyarország köztársasági elnökének közleménye az országgyűlési képviselők választása időpontjának kitűzéséről:

“1990-ben az első szabad országgyűlési választásokon kinyilvánított népakarat április 8-án vált véglegessé. Az azóta eltelt időszakban fiataljaink újabb és újabb nemzedékei váltak értékes és nélkülözhetetlen részévé politikai nemzetünknek. Magyarország választójoggal rendelkező polgárai az akkori sorsdöntő tavasz óta immár nyolcadik alkalommal dönthetnek arról, hogy kikre bízzák az ország ügyeinek intézését.

Az 1990-es polgári demokratikus átmenet lehetővé tette az európai alkotmányos hagyományokból építkező szabad és független Magyarország megszületését. 1990 óta a választás időpontjának kitűzése a köztársasági elnök alkotmányos joga és kötelessége.

Hazánk ötödik köztársasági elnökeként, élve az Alaptörvényben rám ruházott felelősséggel – külön köszöntve az először szavazó fiatalok százezreit, és tisztelegve az első szabad választások emléke előtt -, a 2018-as általános országgyűlési választásokat április 8-ára írom ki.”

Forrás: MTI

A Balatoni Turizmus Szövetség csatlakozott a családok évéhez

Csatlakozott a kormány által meghirdetett családok évéhez a Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ), amely  meghatározó szereplője lesz a balatoni turizmus irányítását végző, hamarosan megalakuló konzorciumnak  – mondta Hoffmann Henrik, a szervezett csütörtökön újraválasztott elnöke Siófokon.

A BTSZ tisztújító közgyűlését követő sajtótájékoztatóján Hoffmann Henrik elmondta, hogy zajlik az egyeztetés a balatoni turizmus-irányító konzorcium létrehozásáról a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Balaton Fejlesztési Tanács és munkaszervezete, a BTSZ, valamint két további balatoni szervezet között. Hozzátette, a konzorcium tud majd pályázni egymilliárd forintnyi uniós forrásra, amelyből létre lehet hozni a balatoni turizmus munkaszervezetét, és Balaton-márka egységes megjelenítését. Kifejtette, a turizmusfejlesztési törvény szerint némileg módosult a Balaton-régió területe. Néhány kisebb település kiesett, viszont bekerült Veszprém városa, Eplény, Sümeg, és a bakonyi területek. “A Balaton így még komplexebb programlehetőséget tud majd nyújtani a jövőben, Közép-Európa egyedülálló turisztikai régiójává válva, figyelembe véve a következő években elkölthető 370 milliárd forintos fejlesztési forrást is” – fogalmazott a szervezet elnöke.

Üdvözölte, hogy az üdülőrégió “nagyobb” lett a Sopron és Fertő vidékét a Balatonnal összekötő, 13. számú bicikliút kijelölésével is, összeköttetésbe kerülve ezzel egy másik magyar turisztikai övezettel, és egy egészen Németországig nyúló kerékpárút-hálózattal. Már akadnak német túraszervezők, akiknek idei túrakínálatában szerepel a Passautól Balatonig tartó bicikliút – tette hozzá. Elmondta, a közgyűlése határozott arról, hogy “az egyébként is családbarát Balaton a programkínálatában, termékfejlesztéseiben, szolgáltatásiban is kiemelt figyelmet fordít majd a családokra”.

Hoffmann Henrik a BTSZ eddigi legnagyobb eredményei között említette, hogy megszűnt a rivalizálás az északi és déli part, illetve a városok között. A Nyitott Balaton mozgalom megmutatta, hogy érdemes a nyári szezonon kívül is a Balatonra figyelni. A szövetség meghatározó, megkerülhetetlen szereplő lesz a balatoni turizmus-irányításban a konzorciumi taggá válással. Beszámolt arról is, hogy a BTSZ módosított alapszabályának köszönhetően már nemcsak turisztikai civil szervezetek lehetnek tagok a szövetségben. Így tagságuk olyan sikeres helyi szervezetekkel bővült, mint az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, vagy a veszprémi és a sümegi turisztikai egyesület. A hamarosan felvételét kérő Bakony-Balaton Egyesülettel 24-re emelkedik a BTSZ tagszervezeteinek száma – mondta az elnök.

Forrás: MTI

 

Online SZJÁ-zhatunk

Hétfőtől már elérhető az e-szja számos szolgáltatása

Idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  külön kérés nélkül már az őstermelőknek, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a korábbi években munkáltatói adómegállapítást választóknak is elkészíti az szja-bevallás tervezetét, hétfőtől már az e-szja webes kitöltő felülete is elérhető a NAV honlapjáról – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

 Az egyéni vállalkozóknak is segít az adóhivatal, az e-szja webes kitöltő felületének használatával (www.nav.gov.hu/szja/szja) az egyéni vállalkozók gyorsabban és egyszerűbben tölthetik ki szja-bevallásukat – ismertette. Megjegyezte azt is, január 8-tól  már bárki beküldheti elektronikusan az szja 1+1 százalékos nyilatkozatát.  Az államtitkár elmondta, hogy a NAV a változásokról, a teendőkről és a fontos határidőkről januárban valamennyi magánszemélynek tájékoztató levelet küld. Akiknek van ügyfélkapus regisztrációja, azoknak az értesítési tárhelyükre, míg az ügyfélkapuval nem rendelkezőknek a posta kézbesíti – január 31-ig – a személyre szabott értesítő levelet.

Az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők a tervezetet március 15-étől megnézhetik, jóváhagyhatják és akár módosíthatják is a webes felületen. Ügyfélkapu-regisztráció hiányában március 19-éig SMS-ben, a hivatal honlapjáról elérhető űrlapon, formanyomtatványon, levélben, személyesen az ügyfélszolgálatokon, valamint a NAV Infóvonalon a 1819-es telefonszámon is kérhető a tervezet postázása.

Azok, akik továbbra is a “régi” ÁNYK programmal szeretnék elkészíteni szja-bevallásukat, ugyancsak január 8-ától tölthetik azt le a NAV honlapjáról. A “hagyományos” papíralapú bevallási nyomtatvány az ügyfélszolgálatokon beszerezhető – jegyezte meg. Az egyéni vállalkozók szja-bevallásának benyújtási határideje február 26. Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem végző magánszemélyeknek – a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezettek is –  a bevallást május 22-éig kell benyújtaniuk.

Forrás: MTI

Szilveszteri Regatta és Újévi Csobbanás a Balatonnál

Eddig több mint húsz csapat nevezett az V. Szilveszteri Regatta vitorlásversenyre, amely december 31-én Balatonlelléről indul, míg másnap Szigligeten több száz résztvevőre számítanak az Újévi Csobbanáson, amelyet hetedszer rendeznek meg.

Tóth Balázs, a regattát szervező balatonlellei BL YachtClub vezetője az MTI-nek elmondta: tavaly indították el a négy versenyből álló téli vitorlás-versenysorozatot, amelynek első része volt december elején az idén rekordszámú, 21 résztvevőt vonzó Mikulás Regatta. A szilveszteri megmérettetés a versenysorozat második állomása lesz. “A téli vitorlás versenyzés nagyon időjárásfüggő, volt, amikor a tó befagyása miatt elmaradt” – mondta Tóth Balázs. Hozzátette: minden óvintézkedést megtettek annak érdekében, hogy a résztvevők biztonságban hajózhassanak. “Aki elindul, és betartja azt a néhány alapszabályt, amely a téli hajózásnál elengedhetetlen, annak óriási élményben lehet része” – fogalmazott a főszervező. A több futamból álló V. Szilveszteri Regatta délelőtt 10 órakor indul a klub kikötőjéből, és várhatóan fél ötig tart. A versenysorozat a farsangi regattával folytatódik, majd a tavaszival zárul.

Balassa Balázs szigligeti polgármester az Újévi Csobbanásról az MTI-nek elmondta: idén január 1-jén közel ötszázan mártóztak meg a pár Celsius fokos Balatonban, amit több ezren néztek végig a partról. Ezúttal hasonló, vagy még nagyobb érdeklődésre számítanak, hiszen azóta az önkormányzat műjégpályát és szaunát is üzemeltet a strandján. A fürdőzésben résztvevőknek január elsején 11 órától kell regisztrálniuk, majd orvosi vizsgált következik. A közös csobbanásra a vízibicikli-, valamint az extrémfürdőruha-versenyt követően, 14 órakor kerül sor. A résztvevők ekkor hozzák ki a vízből a település Balatonba felállított karácsonyfáját, a fa tetején lévő üveg pálinka pedig a leggyorsabb fürdőzőé lesz.

Forrás: MTI

 

Nem emelkednek jövőre a balatoni komp árai

Nem emelkednek 2018-ban a balatoni komp árai, továbbá Tihanyból január elsejétől a jelenlegi téli menetrendhez képest 15 perccel előbb indulnak a kompok, igazodva a helyi igényekhez – derül ki a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményéből.

A tóparti önkormányzatok tulajdonában lévő BAHART közgyűlése 2017. december 15-én elfogadta a cég 2018. évi üzleti tervét, amellyel véglegessé vált, hogy jövőre változatlan díjon biztosítja a társaság a komp-szolgáltatásait – áll a közleményben. A hajózási társaság idén felmérést végzett az utasai körében. Ennek hatására módosítja január elsejétől a téli menetrendjét úgy, hogy az a régióban élőknek, a munkába igyekvőknek, illetve a kompot télen is napi szinten igénybevevőknek jobban megfeleljen – írták.

A téli menetrend szerint jelenleg Szántód felől 7.00 és 17.00 óra között, Tihany felől 7:30-tól 17:30-ig közlekedik a komp, óránként indulva. Január elsejétől Szántód felől nem változik a menetrend, Tihany felől viszont a megszokottól 15 perccel korábbi indulásokkal, 7:15-től 17:15-ig jár a komp óránként. A menetidő 8 perc. Január elsején ünnepi menetrend szerint közlekednek a járatok; az első komp Szántód felől 10 órakor, Tihany felől 10:15-kor indul.

Forrás: MTI

 

Fafaragás Buzsákon

A Lajtorja Program kisrégiós kézműipari hagyományokról szóló cikksorozatában már írtunk a buzsáki népművészeti kultúráról, de a helyi fafaragást csupán megemlítettük, pedig ezt a somogyi pásztorművészeti elágazást érdemes részletekre kitérően is méltatni. Az elmaradt jellemzést most pótoljuk.

A 19. század nagyobb részében a somogyi pásztorok, köztük a buzsáki illetőségűek is, csak saját használatra faragtak meg egy-egy szarufejes botot, szarutülköt, holmitartó szelencét, fejvédő fakobakot, csobolyót-csutorát, furulyát: magukat vették körül saját kiképzésű fatárgyakkal. A századvégen-századfordulón változott meg ez a gyakorlat, amikor a népi fa- és szarutárgyak eladhatósága úgy felszökött, hogy egyes pásztorok sarjai pásztorkodás helyett elsősorban faragómesterekké váltak. Mégis, még a 20. század második felében is akadtak faragó juhászok errefelé, akik pásztorkodásuk mellett kapták meg a „népművészet mestere” címet, és még bútoralkotással is foglalkoztak.  A korai tárgytermelő nemzedék tagjai a fafaragást apjuktól-nagyapjuktól tanulták, de leleményességben túlnőttek rajtuk. Fejlesztéseik nem jelentettek egyben felejtést: az ősi eljárásokat sem hagyták kiveszni a gyakorlatból.

Kanászbotok, kürtök, fafésűk stb. továbbra is készültek gazdag karc-díszítéssel, a karc-rajzolatokba színes faggyú utólagos bedörgölésével. A „spanyolozásnak” nevezett másik módszer eredménye megjelent a karccal vegyítve is számos kobakon, kínáló fatálon, borotvakészlet-dobozon. „Spanyolozásnál” ék-véséssel alakítottak ki mintázatot, amely viaszbeöntéssel véglegesült. Hol monokróm viaszt használtak, hol pedig kék, fekete, zöld és piros viasz kombinációját.  Szintén ékszerű kivágatokkal, de „bizsók” (faragókés) használatával halad a domborműves faragás, például virágmintáknál. A relief-szerű életképek faragásának (falitányéroknál, hébéreknél –  vagyis szívóval-töltővel ellátott borközvetítő edényeknél – , aztán kürtöknél, vagy – miniatürizáltan – akár szipkáknál) akadt olyan elhíresült buzsáki mestere, aki betyáralakjai és más figurái megformálásában egyéni humorról tett tanúságot.  Az olyan tanítványt, akinek első próbálkozásra sikerült a barackmag-kifaragás, azonnal berántotta a mesterség varázsa, akinek nem sikerült, még volt kiútja, de lehet, hogy hetek múltán már nem.   A Balaton-melléki értékesítés gördülékeny volt, és idővel nem egy buzsáki dolgozott be a Budapesti Háziipari Szövetkezetbe úgy, hogy közben somogyi lányok rokkafa-díszítésével, vagy faszobrokkal is foglalkozott. A fénykor elmúlt, ez biztos, de a helyi fafaragás mai, hanyatlott helyzete kérdéses: nehéz megmondani, gyűjt-e energiákat, érlel-e lehetőségeket.

A VKB Nonprofit Kft. hiszi, hogy igen, – ezért tevékenykedik.

Buzsáki Népművészet

Faragómester

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Forrás: VKB NKft.

(X)
Széchenyi2020 EU ESZA logó

Kézművesség hagyományai Buzsákon

A Lajtorja Program tájjellegű kézműipari kultúrákkal foglalkozó cikksorozatával a Somogy megyei Buzsák hagyományait vesszük szemügyre. A déli Balaton-parttól csupán tíz kilométernyire, a Fonyódi járásban, a Nagy-Bereknél található ez a körülbelül 1300 lakost számláló, bő ötszáz éves települési múltra visszatekintő, présházakkal is ékes község, a hozzá tartozó közeli Csiszta-fürdővel. A késő-középkorban, kora-újkorban ide betelepült délszláv családok – főként dalmaták, valamint illíriai és más horvátok –  saját szokásokat hoztak, amelyek a lakosság magyarokkal keveredése, magyarosodása során módosultak, más szokáselemekkel társultak, mígnem létrejött egy egyszeri települési mikrokultúra. Egyébként a betelepülési koron alig túlról megmaradt egy reneszánsz stílű faoltár, szőlőinda-faragással.

A buzsáki pünkösdi napokon főzőverseny is zajlik, ahol a buzsáki tányéroson kívül – ez leves, egyfajta marhagulyás – más is készül. A főleg hegedű- és citerakíséretes buzsáki néptánc művelői utaznak is, de évente többször helyben is előtérbe lépnek: pünkösdkor, aztán a buzsáki búcsú alkalmával, és a szüreti nagy felvonuláskor.

Eredetien és magas színvonalon művelt nagymúltú kézműipari foglalatosságai közül Buzsák kettőt őrzött meg az utóbbi időkig: a terítőhímzést és a fafaragást. A valódi buzsáki terítő (abrosz stb.) rajzolóasszony által, ceruzával van előrajzolva; az előnyomott változatok utánzatszámba mennek. Három hímzésfajtát alkalmaznak. A „vézás” hímzés piros-fekete vagy piros-kék fonalakkal (csak olykor-olykor, esetileg tarkábban), szimmetrikus-ornamentikus motivikával készül, meghagyva világos vászonfelületeket. A „boszorkányos” hímzés nagyon idő- és fonaligényes. A zöld kacsok, kék, rózsaszín, bézs és okker virágmotívumok (rózsa, tulipán, százszorszép), fekete háttérre rajzolódnak: a vászon fekete színezése maga is hímzés.  A „rátétes”, másnéven „bécsis” buzsáki hímzés esetében kivágott motívumokat kell bonyolult rendben rávarrni a vászonra úgy, hogy az öltések alig is legyenek észrevehetők.  Motivikus buzsáki rávarrásokat tüll sálakra, ruhadarabokra is csinálnak.

A buzsáki fafaragók a somogyi pásztorművészet kiemelkedő iskoláját hozták létre. Munkásságukkal legközelebb külön cikkben foglalkozunk.

Addig is egy kis elmélyüléshez adalék…

Buzsáki Népművészet

Faragómester

Ajánlja ismerőseinek a VKB Nonprofit Kft. által gondozott Lajtorja Programot!

A Lajtorja program a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósul meg.

Forrás: VKB NKft.

(X)
Széchenyi2020 EU ESZA logó