Veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlői

A helyi bortermelők szerint az ingatlanspekulánsok és az ültetvények elöregedése miatt veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlőterületei, ami a balatoni tájat is veszélyezteti.

A tóra néző dűlők jelentős része veszélyben van az északi parton, sok az elöregedett, gondozatlan, gazos szőlőterület – hívta fel a figyelmet Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Birtok vezetője, a Csopaki Kódex titkára az Olaszrizling Szerintünk találkozó sajtótájékoztatóján szombaton, Csopakon. Jásdi István, a csopaki Jásdi Pince vezetője, a Csopaki Kódex tagja hangsúlyozta: az északi part legfontosabb látványelemei a szőlők, ezek azonban a tóra néző lejtőkön találhatók, amelyek az ingatlanfejlesztők célpontjai.

Segíthetne a problémán, ha a szőlőrekonstrukciós támogatásokból több jutna a kiváló észak-balatoni területekre – jegyezte meg Jásdi István, hozzátéve: hiába zajlanak nagyszabású borászati beruházások a Balaton környékén, ha az újonnan létrehozott óriáspincékbe “nem nagyon kerül szőlő”. A borász emlékeztetett arra, hogy 1990 óta legfeljebb néhány száz hektár szőlőt telepítettek újra, így becslése szerint az észak-balatoni ültetvények legalább 70 százaléka elöregedett, és a következő években eltűnhet.

Ambrus Tibor, Csopak polgármestere felidézte, hogy a településen száz éve még szinte mindenhol szőlőtermesztés folyt, mikor azonban a tömegturizmus célpontja lett a Balaton, a belterületi szőlőket beépítették, a kárpótlás időszakákban pedig a külterületi szőlők is pusztulásnak indultak.

Csopak az elsők között szigorította rendezési tervét, a tulajdoni lapokra már bejegyzik a szőlőművelési kötelezettséget, két éve pedig bevezették a gondozatlan területekre kivetett földadót – mondta a polgármester. Az önkormányzat is nehezen szerez azonban érvényt saját rendelkezéseinek: Csopak jelenleg 40-50 perben harcol a művelési kötelezettség betartatásáért, a szántóvá nyilvánítások ellen és a zártkertből kivonások megakadályozásért. Minden erőfeszítés ellenére várhatóan a szőlők 20-30 százaléka mégis el fog tűnni Csopakon is – vélekedett Ambrus Tibor.

Laposa Bence badacsonyi bortermelő, a Balatoni Kör elnöke hozzáfűzte: kevés önkormányzat követi jelenleg Csopak példáját, ezért a tó környékének vezető borászatait, éttermeit tömörítő Balatoni Kör szabályozási csomag kidolgozását szorgalmazza, ami segítheti az önkormányzatokat a szőlőterületek védelmében.

Barabás Barna balatonfüredi borász, a Rizling Generáció tagja közölte, szakmai összefogásuk a balatonfüredi és zánkai körzetben méri fel a problémás területeket, és a hegyközséggel együtt próbálják kezelni a helyzetet.

Istvándy Gergely badacsonyi borász felhívta a figyelmet arra, hogy az északi parton komoly problémát okoz a szőlő alacsony ára is, ilyen árak mellett ugyanis a szőlőművelés nem jövedelmező tevékenység. Laposa Bence elmondása szerint ezért a tavaly indult BalatonBor közösségi projekt szabályzatába már bekerült a “fair trade gondolat” a minimum szőlőfelvásárlási ár bevezetésével, ami a fenntartható művelés elterjedéséhez is hozzájárulhat. Nemcsak a szőlőkről, hanem az egész balatoni tájról van szó, ami a régió lakóinak identitását alapjaiban érinti – hangoztatta a bortermelő.

Forrás: MTI

 

Megtartják a Balatonátcsúszást Badacsony és Fonyód között

Megtartják a Balatonátcsúszást Badacsony és Fonyód között – közölte Kardos Gábor ötletgazda az MTI-vel.

A bizonytalan időjárás miatt csak szombat reggelre dőlhetett el, hogy megrendezik a eseményt, a résztvevőket 11 órára várják a badacsonyi kikötő melletti strandra – tette hozzá Kardos Gábor. Pénteken még köd volt a fonyódi térségben, és fennállt a veszélye, hogy ha szombaton is nagy köd lesz, le kell fújni az eseményt. Szombat reggel azonban megfelelőnek bizonyultak a látási viszonyok, a meteorológiai központ szerint egy kilométernél nagyobb a látótávolság, és nagyobb köd nem várható – mondta Kardos Gábor.

A Balatonátcsúszáson a Badacsony és Fonyód közötti 5,2 kilométeres távot vízimentők biztosításával tehetik meg a jelentkezők a tó jegén, az északi partról indulva. Bakancs és korcsolya (vagy jégszörf, kite, jégvitorlás), kötél és tájoló, továbbá feltöltött telefon vízmentes tokban – ezeket kérték a szervezők alapfelszerelésként Facebook-oldalukon. Ajánlott még a síbot, jégszög, mentőmellény és neoprén aláöltözet is.  Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője az MTI-nek azt nyilatkozta: “a Balatonátcsúszást mint programot alapvetően nem ajánljuk, mert kockázatosnak tartjuk, de nem tiltjuk megfelelő körülmények esetén”.  Az érvényes jogszabályok értelmében megfelelő jégvastagság és megfelelő látási viszonyok mellett nem tiltható meg az esemény, de mindenki saját felelősségére vehet részt rajta – tette hozzá.

Beszámolt arról is, hogy a szervezőkkel és az eseményt biztosító Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatával konzultáltak arról, miként lehet a tömegrendezvényt biztonságossá tenni, és az esemény folyamán is folyamatos kapcsolatban lesznek. A vízirendészet adatokat kér a szervezőktől a résztvevők indulásáról, mozgásáról és célba érkezéséről.

Forás: MTI

 

Balatonátcsúszás Fonyód és Badacsony között

Balatonátcsúszást, vagyis a Balaton jegén való átkelést szerveznek Badacsony és Fonyód között szombaton 11-12 óra közötti, badacsonyi indulással. Az eseményt a vízimentők biztosítják – közölte Kardos Gábor ötletgazda az MTI-vel csütörtök este. “Az előrejelzések szerint kitart a téli fagyos időjárás, és kellően vastag, biztonságos marad a tó jege is egy ilyen rendkívüli balatoni programhoz” – mondta az ötletgazda. Mint kifejtette, a résztvevők szombaton egy előre bejárt, kijelölt útvonalon, szakaszosan indulnak majd el a badacsonyi kikötő melletti strandról. A jégtúra vége Fonyód főstrandján lesz. A résztvevők kellő létszám esetén jelképes élőláncot alakítanak majd ki az északi és a déli part két települése közötti, több mint 5 kilométeres távon. A szervezők jégen való visszatérés biztosítását nem vállalják.

“A gyalogtúrázók mellett várunk minden jégsportkedvelőt, akár korcsolyával, akár fakutyával érkezik, a szánkós túrázókat, a kutyás jégszánokat, a jégvitorlázókat, a jégszörfösöket, a kite-korcsolyázókat, jöjjenek és használják ki a kivételes alkalmat, hogy annyi év után végre jó a jég” – fogalmazott Kardos Gábor. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a résztvevőknek mindenben követniük kell a rendezvényt biztosító Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata szakemberereinek utasításait. A javasolt útvonalról letérni nem lehet, mert a Balaton jegén bárhol lehetnek rianások vagy akadhatnak olyan meleg vizű források, amelyek felett vékonyabb a jég. (További részleteket az esemény “Balaton-Átcsúszás” nevű facebook oldala közöl.)

Fonyód önkormányzata a honlapján arra figyelmezteti az érdeklődőket, hogy a magánrendezvény baleset- és életveszélyes.

Forrás: MTI

Gyenesdiás város lehet

Támogatta a Zala Megyei Közgyűlés csütörtöki ülésén Gyenesdiás törekvését, hogy a nagyközség kezdeményezze a várossá nyilvánítását, de döntött arról is, hogy kilép a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéből (TÖOSZ).

Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere (független) a település törekvésével kapcsolatban kifejtette: a nagyközség képviselőtestülete tavaly decemberben fogadott el határozatot, hogy indítványozzák a nagyközség várossá nyilvánítását. A kezdeményezést lakossági fórumon is támogatták, illetve a térségbeli települések önkormányzatai is a kezdeményezés mellé álltak. A városi cím megszerzésének érvei között sorolta a polgármester, hogy több mint négyezer lakosával Gyenesdiás Zala megye nyolcadik legnépesebb települése, s a Balaton legnagyobb lélekszámú nagyközsége, amely elsősorban a mintegy száz éve indult turizmusra épít. A Keszthellyel szinte teljesen egybeépült nagyközség gyermekintézményei a bölcsödétől az iskoláig szinte száz százalékos kihasználtsággal működnek, és a családi otthonteremtési kedvezménynek is köszönhetően egyre több fiatal választja otthonául.

A megyegyűlés tagjai végül egyhangúlag támogatták, hogy Gyenesdiás kezdeményezze a városi cím elnyerését. A település a cím elnyerése esetén a 11. városa lesz Zala megyének. A Zala Megyei Közgyűlés tíz igen szavazat és három tartózkodás mellett döntött arról is, hogy kilép a TÖOSZ-ból. Az előterjesztés indoklása szerint a megyei önkormányzatok érdekképviseletét a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége látja el, amely közvetítő szerepet is betölt a kormányzat felé. A TÖOSZ ugyanakkor a viszonylag magas tagdíja ellenében egyre kevesebb szolgáltatást tud nyújtani a megyei önkormányzatoknak.

Forrás: MTI

A hétvégén még lesz sportolásra alkalmas jég a Balatonon

A Balaton jege Siófok környékén, több táblán végzett mérés szerint, 30 centiméter vastag, így a hétvégén várhatóan marad a jó minőségű, korcsolyázásra is alkalmas jég – tájékoztatta az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki obszervatóriumának vezetője csütörtökön az MTI-t.

Horváth Ákos elmondta, hogy 1987-ben a 45 centimétert is elérte a jégvastagság, 30 centi körüli értékeket mértek 1997-ben és 2005-ben is. Az utóbbi néhány évben, így 2014-ben és 2015-ben is alig vagy egyáltalán nem alakult ki összefüggő, mérhető jégborítás a nyílt vízen.

Az idei kitűnő jég a hideg mellett annak is köszönhető, hogy nem hullott rá számottevő hó. A jég ugyanis a megmaradását, illetve a vastagodását a hideg levegőnek és az éjszakai kisugárzásnak, vagyis derült éjszakákon a felszíni hűlésnek köszönheti. A jégfelszínt beborító hótakaró pedig mindkét hatást gyengítené, ráadásul az alul lévő víz ilyenkor gyorsan olvasztani kezdi a jeget, így a tartása csökken, a szerkezete megváltozik – magyarázta a szakember. A Balatonon kialakult vastag jégre jellemző, hogy a hideg éjszakákat követő délelőtti enyhülés hatására a tavon nagy dörrenéssel alakulnak ki rianások, amelyek mentén 10-30 centiméter szélességben akár több kilométer hosszan is megnyílik a jég – mondta Horváth Ákos.

A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint bár a magasban már a hétvégén megindul a melegedés, a Balaton felszínén még a jövő hét közepéig is tarthatja magát a hideg. Ajánlott, hogy mindenki csak a biztonságos táblákon, lehetőleg a kijelölt helyeken korcsolyázzon, kerülje a rianásokat, amelyek közelében elvékonyodhat az egyébként vastag jégréteg – figyelmeztetett a szakember.

Forrás: MTI

 

Stratégia a baltonboglári és a somogyi bor presztizsének javítására

Stratégia készül nyárra a Somogy megyében, elsősorban a Balatonboglári borvidéken termelt bor presztizsének növelésére. A témában érintett borászok, szakmai szervezetek képviselői és politikusok szerdán, Kaposváron tartották első megbeszélésüket.

Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke a szervezet által kezdeményezett találkozót követő sajtótájékoztatón azt mondta: a boglári borvidéken termett szőlő 70-75 százalékát nem helyben dolgozzák fel, hanem értékesítik, így a hozzáadott érték máshol jelenik meg. Hozzátette, gondot jelent az ültetvények elöregedése és a szőlő országosan is “megalázóan alacsony”, 30-35 eurócent körüli felvásárlási ára, utóbbi hatására a Dél-Balatonnál egyre több helyen látni elhanyagolt parcellákat osztatlan közös területeken. Szavai szerint azonnali lépések szükségesek a marketing erősítéséért, a dél-balatoni borok imázsának javításáért, emellett szeretnék elérni a szőlő felvásárlási árának növelését és mintegy 3-500 hektárnyi nagyon elavault ültetvény megújítását

Bujdosó Ferenc borász, a Balatonboglári borvidék elnöke utalt rá, hogy a balatonboglári a mintegy 2800 gazda által megművelt 3300-3400 hektárnyi ültetvényével az ország ötödik legnagyobb borvidéke, a feldolgozáshoz szükséges kapacitás azonban alacsony a leszüretelt szőlő mennyiségéhez képest. Elmondta: a borvidéken évjárattól függően 250-300 ezer mázsa szőlő terem évente. Ebből legfeljebb mintegy 220 ezer hektoliter, azaz 30 millió palack bor készülhet, de a nagy része a kívülre történő értékesítés okán nem boglári, hanem más jelzéssel, illetve nem az elvárható minőségben kerül forgalomba.Hozzáfűzte, hogy a térségben hivatalosan 158-an készítenek bort, közülük mindössze 18-20 pincészet foglalkozik termékei országos terjesztésével. Bujdosó Ferenc közölte, a helyi borászat erősödése szempontjából kedvező lenne, ha kampányokkal, marketingmunkával sikerülne a tudatos vásárlásra ösztökélni a fogyasztókat. Rámutatott, a szerdai megbeszélésen megállapodtak abban, hogy a borvidék borászai nemcsak a Balaton-parton, hanem Kaposváron és környékén is több boros rendezvényen mutatkoznak majd be, népszerűsítve termékeiket, és dolgoznak országos ismertségük, elismertségük növeléséért.

Biró Norbert (Fidesz-KDNP), a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke közölte, a stratégia tervezése folyik, konkrét megoldási javaslatokat később fogalmaznak meg. Úgy vélte, sokat segíthet az ágazaton az egészséges patriotizmus, vagyis az, hogy a borkedvelő fogyasztók keressék a somogyi borokat, amelyeket a helyi népszerűség növekedésével máshol is könnyebb lesz értékesíteni. Witzmann Mihály, a térség fideszes országgyűlési képviselője az MTI-nek hangsúlyozta: a szőlőművelésnek több évezredes hagyománya van a Balaton partján, az ágazat fejlődése, sikere érdekében szükség van a politika, a szakmai szervezetek és borászok összefogására.

Kitért rá, a kívánatos az lenne, ha a szőlőtermés 70 százalékát nem értékesítenék, hanem inkább helyben dolgoznák fel. Ez a tradíció életben tartása mellett magasabb bevételt jelentene és számos munkahelyet teremtene Somogyban. Hozzáfűzte, a megoldási javaslatok között fel lehet vetni a helyben értékesítést segítő átvevőhelyek, feldolgozóüzemek létesítését, vagy egy borkombinát megvásárlását, beindítását.

Forrá: MTI

Egyre több a jégpálya a Balatonon

Hosszú évek óta nem volt ilyen huzamos ideig téli sportolásra alkalmas a Balaton jege, mint most: sorra nyílnak a kijelölt jégpályák, és rengeteg jeges programot szerveznek erre a hétvégére is – közölte Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke pénteken az az MTI-vel.

A régió önkormányzatait tömörítő szervezet vezetője szerint a hetek óta tartó fagyos időjárásnak köszönhetően “igazi téli szezon” van a Balatonnál. Turisztikai attrakcióvá vált az üdülőrégió nemcsak a korcsolyázók vagy a jégvitorlázók számára, hanem a befagyott tó és a téli Balaton látványa miatt is. Ennek is köszönhető, hogy a nagyobb városok után már a kisebb települések is sorra nyitják kijelölt jégpályáikat, programokat is biztosítva a hétvégére – tette hozzá.

Siófok jégpályáján pénteken 30 centiméteres jégvastagságot mértek. Az elmúlt vasárnap délutánján szervezett jeges programon 5-6 ezren korcsolyáztak, szánkóztak, fakutyáztak, így a város erre a hétvégre megduplázta az önkormányzat cége által üzemeltett pálya méreteit. Keszthely, Balatonfüred, Tihany szintén jelölt már ki jégpályákat.

Ezen a hétvégén újabb pályák nyílnak az északi és déli part több kiesebb településén is az önkormányzatok vagy helyi turisztikai civil szervezetek jóvoltából. Ezeken a biztonságos terület kijelölése és a felügyelet mellett több helyen jégversenyeket és egyéb programokat is szerveznek.

Vonyarcvashegy Jégrandi nevű programja péntektől vasárnapig tart, amelynek részeként szombat délutántól Jégszobrász Művésztelep is nyílik. “Jégbulit” szerveznek szombat délután Badacsonytomaj strandjának jegén is, vasárnap délután pedig Balatonfenyvesen jeges versenyek lesznek. Alsóörsön, Balatonalmádiban, Balatonberényben, Balatonföldváron és Fonyódon is jégen szervezett versenyek, ügyességi játékok, jelmezes felvonulás és forró italok várják a vendégeket.

A közeli napokban “BalatonÁtcsúszást” szervez Kardos Gábor ötletgazda, aki az MTI-nek elmondta, a programra akkor kerülhet sor, ha a vízimentők vállalják a Balatonon átkelők biztosítását, amiről már folynak a tárgyalások.

Forrás: MTI

Véradásra hív a Vöröskereszt

Adj vért és ments meg három életet
Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI