Élőhely-védelmi és élőhely-helyreállítási program indult a Kis-Balatonon

Élőhely-védelmi és élőhely-helyreállítási program indult a Kis-Balatonon és Somogy megye észak-nyugati részén öt helyszínen, a program 425 millió forintos uniós és belföldi támogatást nyert el, és a tervek szerint 2019 szeptember végéig megvalósul – közölték a Balaton-felvidéki Nemzeti Park projektindító sajtótájékoztatóján szerdán, Fonyódon.

Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy már az előző, 2015-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban is minden korábbinál többet, 38 milliárd forintot költhetett az ország környezetvédelemre, 92 projektet megvalósítva, több mint 100 ezer hektárnyi területet természet-közelibb állapotba hozva, illetve stabilizálva. Kiemelte, hogy az újabb uniós támogatási ciklusban is 38 milliárd forint áll rendelkezésre környezetvédelemre a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop), illetve a más uniós programokban is elnyerhető forrásokkal együtt összesen 61 milliárd fordítható környezetvédelmi, természetvédelmi célokra, valamint bemutatóhelyek létesítésére. Kifejtette, az újabb források 60 százalékát élőhely-rekonstrukcióra, élőhely-rehabilitációra fogják költeni a tervek szerint, hiszen Magyarország örökségének és nemzeti kincsének számít, hogy egyharmada-egynegyede megmaradt természet-közeli állapotban. A források mintegy 13 százalékát jórészt az őshonos magyar háziállatok tartásának támogatására fordítják, míg ökoturisztikai bemutatóhelyek létesítésére, fejlesztésére a pénz mintegy 10 százaléka jut. További összegeket szánnak egyebek között más természeti értékek, például geo-parkok védelmére, a természetvédelmi őrök körülményeinek, eszközeinek biztosítására, monitoringozásra, illetve uniós adatszolgáltatásra. A helyettes-államtitkár beszélt arról is, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a tíz nemzeti park körül az egyik legtöbb támogatást nyerte el, a 38 milliárd forintos Kehop-keretből 5,5 milliárd forintot.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője elmondta, az új fejlesztési ciklusban tervezett tíz nagy projektjük közül ez az első, amely eljutott a megvalósítás szakaszába. A projekt nagy biodiverzitású területek, értékes élőhelyek természetvédelmi helyzetét kívánja javítani, illetve olyanokét, amelyek ilyenné válhatnak. A projektben rehabilitálják a Kis-Balaton medence élőhelyeit, a látrányi puszta gyepét, valamint az ordacsehi berek vizes élőhelyet. A beavatkozások több mint 400 hektáron folynak majd. Móring József Attila, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, Somogy fejlesztési biztosa kiemelte, a Szőkedencstől Látrányig terjedő terület fejlesztése növeli a Dunántúl turisztikai vonzerejét.

Forrás: MTI

Víz Világnapja – A Nemzeti Vízstratégia kiemelten foglalkozik a Balatonnal

A közelmúltban megszületett Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési tervről szóló kormányhatározat mindössze két esetben fogalmaz meg konkrét térségre kiterjedő feladatokat, és ezek mindegyike érinti a Balatont – hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) Víz világnapi konferenciáján kedden Siófokon.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, a hazai vízgazdálkodás fő célkitűzéseit 2030-ig meghatározó Nemzeti Vízstratégia a Dunántúli-középhegység karsztvíz-készletével, valamint a Balaton vízszintszabályozásával foglalkozik kiemelten. Bóka István, a BFT elnöke emlékeztetett, hogy a kormány tavaly december végén elfogadta a Balaton programot, vele az üdülőrégió területfejlesztési koncepcióját és mintegy 260 milliárd forintnyi uniós és 100 milliárd forint hazai forrást is rendelt hozzá. A programban a vízminőség és vízbiztonság stratégiai fontosságú célként szerepel – tette hozzá.

Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért helyettes államtitkára a konferencián ismertette, hogy a következő fejlesztési ciklusban közel 15 milliárd forintot terveznek fordítani a balatoni szennyvízkezelési program megvalósításra, 12 milliárdot a Sió-csatorna felújítására természetvédelmi és medervédelmi beruházásokkal, és 4,74 milliárd forint jut majd a Balaton vízminőségét befolyásoló terhelések csökkentésére. Több helyszínen támogatást kaphatnak természetvédelmi és élőhely-védelmi fejlesztések, és a turisztikai fejlesztések mellett jut forrás a középületek energiahatékonyságának növelésére, megújuló energiaforrások alkalmazására.

Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembere arra hívta fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás és a területhasználat módosulása miatt jelentősen csökkent a Balatonba érkező víz mennyisége a 60-as, 70-es évekhez képest. Az elmúlt három évtizedben számottevően romlott a tó vízaktivitása, vagyis a Balatonból leereszthető víz mennyisége. Az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülésben a Nemzeti Vízstratégia a Balaton medrében történő minél több víz tározását részesíti előnyben a felmerült lehetőségek közül. Ennek szellemében emelték meg a Balaton szabályozási vízszintmaximumát – a megengedett eltéréssel együtt – 126 centiméterre – közölte a szakember.

Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a megemelt vízszint miatt Balatonmáriafürdőnél és Balatonfenyvesnél nagyobb területek kerülhetnek víz alá időszakosan, viharok idején. A csapadékvíz-elvezető rendszereket a tó körül sok helyen 100 centiméteres vízszinthez, a korábbi szabályozási maximumhoz építették ki, így ez szintén megoldandó probléma.

Forrás: MTI

Hullámtörő épül Fonyódon a vasútvonal védelmére

Uniós és költségvetési forrásból hullámtörő épül Fonyód és Bélatelep között a vasútvonal védelme érdekében, a munka 2018 szeptemberéig tart – közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kedden az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megbízásából épülő hullámtörő a Balaton erodáló hatásától védi a tó déli partja mentén húzódó vasútvonalat, az érintett partszakaszt a hullámverés és a jégzajlás mosta ki az évtizedek során. A 737 méter hosszú építmény körülbelül 1 méterrel lesz magasabb a Balaton átlagos vízszintjénél, kivitelezése – az előkészítő munkálatok végeztével – hamarosan kő- és földmunkálatokkal folytatódik. A társaság szerint a nyári szezonban biztosítják a menetrend szerinti vasúti közlekedést, vágányzárra csak ősztől kell ismét készülni.

A Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti vasútvonal rekonstrukciója, valamint a hullámtörő építése jogerős környezetvédelmi, építési és vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, a munkálatokat a vízminőségre vonatkozó előírások betartásával végzi a kivitelező – ismertette a NIF Zrt. Hangsúlyozták továbbá, hogy a hullámtörő megépítésével nem csökken a Balaton vízfelülete.

Forrás: MTI