A Balatoni Turizmus Szövetség csatlakozott a családok évéhez

Csatlakozott a kormány által meghirdetett családok évéhez a Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ), amely  meghatározó szereplője lesz a balatoni turizmus irányítását végző, hamarosan megalakuló konzorciumnak  – mondta Hoffmann Henrik, a szervezett csütörtökön újraválasztott elnöke Siófokon.

A BTSZ tisztújító közgyűlését követő sajtótájékoztatóján Hoffmann Henrik elmondta, hogy zajlik az egyeztetés a balatoni turizmus-irányító konzorcium létrehozásáról a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Balaton Fejlesztési Tanács és munkaszervezete, a BTSZ, valamint két további balatoni szervezet között. Hozzátette, a konzorcium tud majd pályázni egymilliárd forintnyi uniós forrásra, amelyből létre lehet hozni a balatoni turizmus munkaszervezetét, és Balaton-márka egységes megjelenítését. Kifejtette, a turizmusfejlesztési törvény szerint némileg módosult a Balaton-régió területe. Néhány kisebb település kiesett, viszont bekerült Veszprém városa, Eplény, Sümeg, és a bakonyi területek. „A Balaton így még komplexebb programlehetőséget tud majd nyújtani a jövőben, Közép-Európa egyedülálló turisztikai régiójává válva, figyelembe véve a következő években elkölthető 370 milliárd forintos fejlesztési forrást is” – fogalmazott a szervezet elnöke.

Üdvözölte, hogy az üdülőrégió „nagyobb” lett a Sopron és Fertő vidékét a Balatonnal összekötő, 13. számú bicikliút kijelölésével is, összeköttetésbe kerülve ezzel egy másik magyar turisztikai övezettel, és egy egészen Németországig nyúló kerékpárút-hálózattal. Már akadnak német túraszervezők, akiknek idei túrakínálatában szerepel a Passautól Balatonig tartó bicikliút – tette hozzá. Elmondta, a közgyűlése határozott arról, hogy „az egyébként is családbarát Balaton a programkínálatában, termékfejlesztéseiben, szolgáltatásiban is kiemelt figyelmet fordít majd a családokra”.

Hoffmann Henrik a BTSZ eddigi legnagyobb eredményei között említette, hogy megszűnt a rivalizálás az északi és déli part, illetve a városok között. A Nyitott Balaton mozgalom megmutatta, hogy érdemes a nyári szezonon kívül is a Balatonra figyelni. A szövetség meghatározó, megkerülhetetlen szereplő lesz a balatoni turizmus-irányításban a konzorciumi taggá válással. Beszámolt arról is, hogy a BTSZ módosított alapszabályának köszönhetően már nemcsak turisztikai civil szervezetek lehetnek tagok a szövetségben. Így tagságuk olyan sikeres helyi szervezetekkel bővült, mint az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, vagy a veszprémi és a sümegi turisztikai egyesület. A hamarosan felvételét kérő Bakony-Balaton Egyesülettel 24-re emelkedik a BTSZ tagszervezeteinek száma – mondta az elnök.

Forrás: MTI

 

Víz Világnapja – A Nemzeti Vízstratégia kiemelten foglalkozik a Balatonnal

A közelmúltban megszületett Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési tervről szóló kormányhatározat mindössze két esetben fogalmaz meg konkrét térségre kiterjedő feladatokat, és ezek mindegyike érinti a Balatont – hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) Víz világnapi konferenciáján kedden Siófokon.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, a hazai vízgazdálkodás fő célkitűzéseit 2030-ig meghatározó Nemzeti Vízstratégia a Dunántúli-középhegység karsztvíz-készletével, valamint a Balaton vízszintszabályozásával foglalkozik kiemelten. Bóka István, a BFT elnöke emlékeztetett, hogy a kormány tavaly december végén elfogadta a Balaton programot, vele az üdülőrégió területfejlesztési koncepcióját és mintegy 260 milliárd forintnyi uniós és 100 milliárd forint hazai forrást is rendelt hozzá. A programban a vízminőség és vízbiztonság stratégiai fontosságú célként szerepel – tette hozzá.

Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért helyettes államtitkára a konferencián ismertette, hogy a következő fejlesztési ciklusban közel 15 milliárd forintot terveznek fordítani a balatoni szennyvízkezelési program megvalósításra, 12 milliárdot a Sió-csatorna felújítására természetvédelmi és medervédelmi beruházásokkal, és 4,74 milliárd forint jut majd a Balaton vízminőségét befolyásoló terhelések csökkentésére. Több helyszínen támogatást kaphatnak természetvédelmi és élőhely-védelmi fejlesztések, és a turisztikai fejlesztések mellett jut forrás a középületek energiahatékonyságának növelésére, megújuló energiaforrások alkalmazására.

Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembere arra hívta fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás és a területhasználat módosulása miatt jelentősen csökkent a Balatonba érkező víz mennyisége a 60-as, 70-es évekhez képest. Az elmúlt három évtizedben számottevően romlott a tó vízaktivitása, vagyis a Balatonból leereszthető víz mennyisége. Az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülésben a Nemzeti Vízstratégia a Balaton medrében történő minél több víz tározását részesíti előnyben a felmerült lehetőségek közül. Ennek szellemében emelték meg a Balaton szabályozási vízszintmaximumát – a megengedett eltéréssel együtt – 126 centiméterre – közölte a szakember.

Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a megemelt vízszint miatt Balatonmáriafürdőnél és Balatonfenyvesnél nagyobb területek kerülhetnek víz alá időszakosan, viharok idején. A csapadékvíz-elvezető rendszereket a tó körül sok helyen 100 centiméteres vízszinthez, a korábbi szabályozási maximumhoz építették ki, így ez szintén megoldandó probléma.

Forrás: MTI

Az újragondolt balatoni fejlesztési tervek 367 milliárd forintról szólnak

Hamarosan megjelenhet a balatoni fejlesztésekről szóló új kormányhatározat, amely a korábbinál 15-20 százalékkal több forrást, 367 milliárdot biztosít – hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) pénteki ülésén.

Dányi Gábor, az európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkár elmondta: „a változás nem érdemi és nem koncepcionális, a tervezet a BFT korábbi stratégiáját veszi alapul” – tette hozzá. Mint kifejtette, az uniós programokat illetően érdemi változás nincs, a turizmus területén a várkastély-programot alakították át kicsit. Nőtt a déli vasút forrásigénye, ahol már konkrét összegekkel számolhattak. Csökken a szociális üdültetésre szánt keret, mert abból kikerül a zánkai program jelentős része. A vízminőség védelmét szolgáló projekt az uniós támogatottságú fejlesztések közül a hazaiba kerül át.  A július elején visszavont kormány-előterjesztésben 24 milliárd forint Balatonra szánt hazai fejlesztési forrás szerepelt, három évre elosztva. Ennek a jövő évre tervezett része épült be a jövő évi költségvetésbe. Hazai forrásból további, mintegy 80 milliárd forintnyi összeget szánnak balatoni fejlesztésekre az új kormányhatározat-tervezetben. Még zajlik az egyeztetés arról, miként építsék ezt be a következő évek költségvetéseibe – mondta a helyettes államtitkár.

Wildner Domonkos, a Nemzeti Turisztikai Tanácsadó Testület titkára elmondta, a 2016 tavaszától megszületett, turizmust érintő kormányhatározatoknak köszönhetően kialakult egy egységes, átlátható rendszer, az állami turisztikai feladatok egy kézbe kerültek. A balatoni fejlesztési programról szólva hangsúlyozta: a kormányhatározatot a kormány visszavonta, viszont a pénzt nem vette el, azt a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kezébe adta, hogy vizsgálja felül, a tervezett célok beilleszthetőek-e az egységes turisztikai stratégiába. Az MTÜ koordinációjával és a szakmai szervezetek bevonásával tekintették és vizsgálták át a balatoni turisztikai koncepciókat. A korábbi balatoni fejlesztési kormányhatározatban szereplő konstrukciók közül van ami változatlan maradt, van amely címe, keretösszege, vagy tartalma módosult, és számos új fejlesztési konstrukcióval bővült a csomag. A felülvizsgált program teljes támogatási igénye 367 milliárd forint, ebből 264 milliárd forint uniós és 103 milliárd forint hazai forrás – tette hozzá.

Bóka István, a BFT elnöke emlékeztetett arra, hogy a Balaton-program egy részét még a visszavonás előtt elindították. Hangsúlyozta, a korábbi kormányhatározat visszavonásával formálisan a Balaton koncepcióját és stratégiáját is visszavonták, ezért fontos, hogy az új, elfogadásra kerülő változat minden téren pontosan fogalmazzon. Bartsch János, a Mozdulj Balaton! főszervezője elmondta, idén több mint 320 helyi rendezvényen, több mint 23 ezer sportolni vágyó ember, 70 százalékukban 10-20 év közötti vett részt a szabadidős programsorozatban. Elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy olyan turisztikai fejlesztési elképzelések születnek, amelyek nem terjednek ki a sport területére, kiaknázatlanul hagyva e téren a Balaton lehetőségeit.  A BFT ülésén a „Balaton Régió Közbiztonságáért” díjjal tüntették ki Fügedi Lászlót, a Fehér Gyűrű Áldozatsegítő Közhasznú Egyesület vezetőjét.

Forrás: MTI