Olaszrizling Szerintünk – Kóstoló és szakmai tanácskozás Csopakon

Huszonhat pincészet vonultatja fel olaszrizlingjeit Csopakon a szombati Olaszrizling Szerintünk kóstolón, melynek közönségprogramját hagyományosan szakmai tanácskozás előzi meg.

A Jásdi Pince és Szent Donát Birtok által már nyolcadik alkalommal megszervezett eseménynek a Jásdi Borterasz és a Márga Bisztró ad otthont, a két csopaki helyszín között ingyenes buszjárat könnyíti meg az ingázást – tájékoztatták az MTI-t a szervezők. Jásdi István borász az MTI-nek korábban elmondta, hogy kollégáival kezdetben még abban sem értettek egyet, vajon az olaszrizling – az ország egyik legnagyobb területen termesztett fehérszőlőfajtája – alkalmas-e másnak, mint fröccsbornak, az elmúlt évek eredményei azonban meggyőzték őket arról, hogy az olaszrizlingből egészen különleges minőségű borok is készülhetnek, például a Balatonon, a Somlón és Egerben. Az olaszrizling a világ nagy boraihoz mérhető, úgynevezett terroirbor, azaz tökéletesen megmutatja a termőhelyet; könnyed, elegáns és mégis összetett, nagyon izgalmas fajta – hangsúlyozta a borász.

A szervezők közlése szerint a nyílt sétálókóstoló az utóbbi években kezdte kinőni eredeti kereteit és már-már tömegrendezvénnyé vált, az eladható jegyek számát ezért idén megfelezték. A kiállítók között legnagyobb számban az észak- és dél-balatoni termelők képviseltetik magukat, de kóstolhatók lesznek zalai, egri, somlói, pannonhalmi és felvidéki olaszrizlingek is. Mint minden évben, a sétálókóstolót ezúttal is zártkörű szakmai beszélgetés előzi meg a kiállító borászok részvételével; a tanácskozás témái ezúttal a tájbor, hegybor és dűlős bor kategóriái lesznek. A termelők olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy milyen olaszrizlingből, milyen technológiával készülhet könnyed, elegáns, fajtajelleges Balaton-bor, melyik hegyeken, községekben érdemes falu- vagy hegyborokat szűrni, ezek milyen jellegzetes, csak a termőhelyre jellemző jegyeket viselnek és milyen érlelési potenciállal rendelkeznek. A beszélgetés moderátora Fiáth Attila közgazdász, nemzetközi borakadémikus lesz.

Forrás: MTI

Jásdi István lett idén a Borászok Borásza

Jásdi István csopaki bortermelő nyerte el idén a Borászok Borásza díjat; a Borászok Barátja díj kitüntetettje Csizmadia András gasztrofilozófus lett – közölték a szervezők az MTI-vel.

Az egyik legrangosabb hazai borszakmai elismerésként számon tartott díj ötvenes jelöltlistáját hagyományosan a cím eddigi birtokosai állították össze. Az ötven jelölt borász maga közül választotta meg a döntősöket – Bodó Judit tokaji, Ipacs Szabó István villányi, Jásdi István csopaki, Konyári János balatonboglári és ifj. Szepsy István tokaji bortermelőket -, miként ők szavazták meg végül az idei Borászok Borászát is. A borászok minden évben egy civilt is díjaznak a magyar borért végzett tevékenységéért. Az elismerést a péntek esti díjkiosztón Csizmadia András gasztrofilozófus, a Bor-Schola alapítója és vezetője vehette át. A jelöltek között volt Ambrus Lajos József Attila-díjas író, szőlőbirtokos, a Food&Wine vendégszerzője; Caroline Gilby Master of Wine, botanikus; Herczeg Ágnes borszakértő, a londoni WSET diplomása, a Masters of Wine intézetének első magyar női hallgatója, valamint Kovács Pál, a Debreceni Borbarátok Társasága Közhasznú Egyesület elnöke is.

Forrás: MTI

Veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlői

A helyi bortermelők szerint az ingatlanspekulánsok és az ültetvények elöregedése miatt veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlőterületei, ami a balatoni tájat is veszélyezteti.

A tóra néző dűlők jelentős része veszélyben van az északi parton, sok az elöregedett, gondozatlan, gazos szőlőterület – hívta fel a figyelmet Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Birtok vezetője, a Csopaki Kódex titkára az Olaszrizling Szerintünk találkozó sajtótájékoztatóján szombaton, Csopakon. Jásdi István, a csopaki Jásdi Pince vezetője, a Csopaki Kódex tagja hangsúlyozta: az északi part legfontosabb látványelemei a szőlők, ezek azonban a tóra néző lejtőkön találhatók, amelyek az ingatlanfejlesztők célpontjai.

Segíthetne a problémán, ha a szőlőrekonstrukciós támogatásokból több jutna a kiváló észak-balatoni területekre – jegyezte meg Jásdi István, hozzátéve: hiába zajlanak nagyszabású borászati beruházások a Balaton környékén, ha az újonnan létrehozott óriáspincékbe „nem nagyon kerül szőlő”. A borász emlékeztetett arra, hogy 1990 óta legfeljebb néhány száz hektár szőlőt telepítettek újra, így becslése szerint az észak-balatoni ültetvények legalább 70 százaléka elöregedett, és a következő években eltűnhet.

Ambrus Tibor, Csopak polgármestere felidézte, hogy a településen száz éve még szinte mindenhol szőlőtermesztés folyt, mikor azonban a tömegturizmus célpontja lett a Balaton, a belterületi szőlőket beépítették, a kárpótlás időszakákban pedig a külterületi szőlők is pusztulásnak indultak.

Csopak az elsők között szigorította rendezési tervét, a tulajdoni lapokra már bejegyzik a szőlőművelési kötelezettséget, két éve pedig bevezették a gondozatlan területekre kivetett földadót – mondta a polgármester. Az önkormányzat is nehezen szerez azonban érvényt saját rendelkezéseinek: Csopak jelenleg 40-50 perben harcol a művelési kötelezettség betartatásáért, a szántóvá nyilvánítások ellen és a zártkertből kivonások megakadályozásért. Minden erőfeszítés ellenére várhatóan a szőlők 20-30 százaléka mégis el fog tűnni Csopakon is – vélekedett Ambrus Tibor.

Laposa Bence badacsonyi bortermelő, a Balatoni Kör elnöke hozzáfűzte: kevés önkormányzat követi jelenleg Csopak példáját, ezért a tó környékének vezető borászatait, éttermeit tömörítő Balatoni Kör szabályozási csomag kidolgozását szorgalmazza, ami segítheti az önkormányzatokat a szőlőterületek védelmében.

Barabás Barna balatonfüredi borász, a Rizling Generáció tagja közölte, szakmai összefogásuk a balatonfüredi és zánkai körzetben méri fel a problémás területeket, és a hegyközséggel együtt próbálják kezelni a helyzetet.

Istvándy Gergely badacsonyi borász felhívta a figyelmet arra, hogy az északi parton komoly problémát okoz a szőlő alacsony ára is, ilyen árak mellett ugyanis a szőlőművelés nem jövedelmező tevékenység. Laposa Bence elmondása szerint ezért a tavaly indult BalatonBor közösségi projekt szabályzatába már bekerült a „fair trade gondolat” a minimum szőlőfelvásárlási ár bevezetésével, ami a fenntartható művelés elterjedéséhez is hozzájárulhat. Nemcsak a szőlőkről, hanem az egész balatoni tájról van szó, ami a régió lakóinak identitását alapjaiban érinti – hangoztatta a bortermelő.

Forrás: MTI