Nincs veszélyben a Balaton, bár jelenleg hiányzik a vízutánpótlás

A jelenlegi csapadékhiányos helyzet ugyan szélsőséges, de nem rendkívüli, a Balaton nincs veszélyben a hiányzó vízutánpótlás ellenére sem – hangsúlyozta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Balaton északi part éjszakai panoráma

Azt írták: a Balatonról szóló, a sajtóban a közelmúltban megjelent „szenzációhajhász címek és találgatások” torzítják a vízügyes szakemberek, szakértők hiteles nyilatkozatait. Kiemelték, „nincs végveszélyben a Balaton”.

Hozzátették: a jelenlegi csapadékhiányos helyzet ugyan szélsőséges, de nem példa nélküli, a fürdés ellehetetlenülésével való riogatás nem fedi a valóságot.

Tény, hogy a Balaton az év elejétől a mai napig vízhiányos állapotban van. A vízgyűjtőjére hullott csapadék mennyisége 33 százalékkal marad el az 1991 és 2020 közötti időszak átlagától, és ezzel folytatódik a múlt évre jellemző helyzet. A 2022 áprilisában érkezett csapadék ugyan kissé mérsékelte, de nem tudta megszüntetni ezt a hiányt, májusban pedig eddig csak a havi átlag mindössze 7 százaléka hullott le a területre – részletezték.

Hasonló száraz vízháztartási helyzetre bőven akadt már példa – emlékeztetett az OVF. A Balaton átlagos vízállása 2022. május 1-jén 105 centiméter volt, és a 1921 és 2021 közötti időszakban ugyanezen a napon 67-szer fordult elő, hogy ennél is alacsonyabb átalagos vízállást mértek. (Például 1949-ben 57, 2003-ban 70 cm volt ez az érték).

A jelenlegi állapot tehát szélsőséges, de nem rendkívüli – állapították meg. Mint írták, a tó vízjárása természetes jelenség. Az utóbbi mintegy két évtizedben a Balaton sokirányú – elsősorban turisztikai – hasznosítása miatt nőtt az igény arra, hogy minél ritkábban forduljon elő alacsony vízállás. Ehhez biztosítani kellett, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségű vizet lehessen tárolni a tómederben, ami a szabályozási szint 120 centiméterre emelésével valósult meg. Ennek a vízszintnek az elérése azonban nem követelmény – folytatták -, hiszen a tó vízutánpótlása alapvetően a természeti tényezőktől – csapadékmennyiségtől, hozzáfolyástól, párolgástól – függ. Ez az érték azt a felső határt jelöli meg, amelyet nem szabad túllépni a parti és partközeli területek elöntés elleni védelméért.

A vízszintszabályozás lényege tehát a szabályozási szint feletti többletvíz levezetése, ám a hiányzó mennyiség pótlásában a természetnek „vagyunk kiszolgáltatva” – magyarázták. Kitértek arra: a hosszú ideje fennálló, halmozódó csapadékhiány miatt a vízgyűjtő terület erősen kiszáradt. A lehulló kevés csapadék csak a talaj átnedvesítésére elég, nem keletkezik a Balatonba eljutó hozzáfolyás, pótlódás. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint valószínűsíthető, hogy a következő hat hónapban is a szabályozási maximum alatt marad a tó átlagos vízállása. Szeptember elején, az idei üdülési szezon végén 88-78 centiméteres vízszint várható, ami szintén nem számít majd rendkívülinek, túlzott aggodalomra nem ad okot – áll a közleményben.
A Balaton vízállását a siófoki mércéhez viszonyítva mérik, nem átlagmélységet jelent.

Forrás: MTI

Időjárás a Balatonon – fotó- és rajzpályázat

Fonyód a kilátók városa Posza Róbert fotója

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Időjárás a Balatonon címmel alkotói pályázatot hirdetett. A pályázatra a maximum 2db saját fotót korhatár nélkül, míg a rajzokat 18 év alatti diákoktól várják az OMSZ honlapján, technikai megkötés nincs. Minden olyan művet szívesen várnak, mely a Balaton sajátos időjárási mikroklímáját ábrázolja. Beadási határidő: 2021. május 15.

Posza Robert fotó Badacsony

Az év legjobb meteorológiai képének keresése már hagyomány: a tavalyi téma a „Magyarország vizei és az éghajlatváltozás” volt. Idén a „magyar tenger” tematikájával a kiírók a meteorológiai világnap 2021-es szlogenjéhez kívánnak kapcsolódni (The ocean, our climate and weather), mely az ENSZ kezdeményezésére, az idén kezdődő óceánok tudományának évtizedére hívja fel a figyelmet.

Kapcsolódó oldal:
Világnapi Pályázatok 2021
Posza Róbert Art


A fotó kat: Posza Róberttől kölcsönöztük

Indul a balatoni viharjelzés

Szombaton 0 órától  működik a viharjelző rendszer a Balatonnál, a Velencei-, a Fertő- és a Tisza-tónál – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) pénteken közleményben az MTI-t. A viharjelző állomások, illetve az általuk leadott jelzések hagyományosan április elejétől szeptember végéig teszik biztonságosabbá százezrek nyaralását – közölte az OKF.

A tájékoztatás szerint, a nagy tavaknál működő viharjelzőrendszer két veszélyjelző fokozatban működhet, a rendszer minden esetben a kedvezőtlen időjárási körülményeket megelőzően élesedik.

Ha egy órán belül a szél eléri a 40 kilométer/órás sebességet, automatikusan életbe lép az elsőfokú viharjelzés. Ilyenkor percenként 45, sárga fényű felvillanás jelzi a vízben és vízparton tartózkodóknak a veszélyt. Elsőfokú jelzés esetén úszni, csónakázni, vagy a vízen bármilyen más sporteszközzel tartózkodni csak a parttól számított 500 méteren belül szabad.

Ugyanakkor, ha 60 kilométer/órás, vagy annál erősebb szél várható, másodfokú viharjelzés lép életbe. Ebben az esetben a viharjelzőlámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos úszni, fürdőzni, továbbá tilos csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni – magyarázza a katasztrófavédelem.

Felhívják a figyelmet arra, hogy az érdeklődők bármikor tájékozódhatnak a viharjelzőrendszer állomásainak működéséről, az aktuális riasztási fokozatókról a katasztrófavédelem weboldalán. Azt ajánlják mindenkinek, hogy a szabadidős programok tervezésénél  vegyék figyelembe a viharjelzőrendszer figyelmeztetését, baj esetén pedig hívják a 112-es segélyhívó számot! – tartalmazza az OKF közleménye.

Forrás: MTI

 

Április végétől vetítik Németországban a Stasi balatoni ügynökeiről készült kémfilmsorozatot

Április végén tartja a bemutatóját a német közszolgálati ZDF televízió a Honigfrauen címmel tavaly nyáron Magyarországon forgatott filmsorozatnak, amely az egykori NDK titkosügynökeinek Balatonnál játszódó kémtörténeteként kerül a nézők elé. A sorozatokkal foglalkozó német tvwunchliste hírportál közlése szerint a háromszor 90 perces epizódokból álló, Magyarországon készített széria premierjét április 23-án tartja a ZDF. Egy-egy héttel később, ugyancsak vasárnap este, főműsoridőben kerül a nézők elé a következő két epizód.

Mint az MTI-nek Daniel Mann, a film producere – aki egyebek mellett Hajdu Szabolcs Bibliotheque Pascal című filmjénél is producerként dolgozott – az októberben Zalacsányban befejezett forgatás idején elmondta: a sorozat teljes egészében Magyarországon készült. Az 1986-ban játszódó fikciós történet szerint az NDK-ból induló huszonéves testvérpár, Catrin és Maja először nyaral a Balatonnál, ahol a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi ügynökei árgus szemekkel figyelik a keletnémet turisták és a nyugati vendégek kapcsolatait. Ben Verbong, a sorozat holland származású rendezője az MTI-nek azt is elárulta: a film címe finoman arra utal, hogy az egykori NDK-s lányok mennyire „tapadtak” a nyugatnémet vagy akár magyar férfiakra, annak reményében, hogy házasságot kötve otthagyhatják Kelet-Németországot.

A német Seven Dogs és a magyar Filmteam Kft. produkciójában készült sorozat főgyártásvezetője, Iványi Petra arról adott tájékoztatást, hogy a 63 forgatási nap alatt a történet legnagyobb részét Zalacsányban és Fonyódon vették fel, illetve néhány jelenetet Budapesten, valamint Keszthelyen, Tihanyban, Balatonföldváron és Kapolcson rögzítettek. Fonyódon egy korabeli kempinget alakítottak ki a Balaton-parton, a zalacsányi Batthyány Kastélyszálló pedig Balaton Residenz néven a történet fő helyszíneként szerepel a mintegy 90 fős stábbal készült produkcióban. A két fiatal főszereplőt a német sorozatokból már gyerekszínészként jól ismert Sonja Gerhardt és Cornelia Gröschel alakítja, az anyjukat megformáló Anja Kling pedig évtizedek óta az egyik legfoglalkoztatottabb német filmszínésznő. A magyar szállodaigazgatót, Tamást egy horvát származású színész, Stipe Erceg alakítja, aki 2011-ben Liam Neeson mellett szerepelt a Berlinben játszódó Ismeretlen férfi című produkcióban, filmográfiája szerint pedig többször is megformált már magyar karaktert, például a Tetthely krimisorozatban.

A magyar színészek közül mások mellett Gryllus Dorka, Csőre Gábor és Kapácsy Miklós szerepel a német filmsorozatban, amelynek elkészítésében több száz magyar statiszta is közreműködött.

Forrás: MTI

A hétvégén még lesz sportolásra alkalmas jég a Balatonon

A Balaton jege Siófok környékén, több táblán végzett mérés szerint, 30 centiméter vastag, így a hétvégén várhatóan marad a jó minőségű, korcsolyázásra is alkalmas jég – tájékoztatta az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki obszervatóriumának vezetője csütörtökön az MTI-t.

Horváth Ákos elmondta, hogy 1987-ben a 45 centimétert is elérte a jégvastagság, 30 centi körüli értékeket mértek 1997-ben és 2005-ben is. Az utóbbi néhány évben, így 2014-ben és 2015-ben is alig vagy egyáltalán nem alakult ki összefüggő, mérhető jégborítás a nyílt vízen.

Az idei kitűnő jég a hideg mellett annak is köszönhető, hogy nem hullott rá számottevő hó. A jég ugyanis a megmaradását, illetve a vastagodását a hideg levegőnek és az éjszakai kisugárzásnak, vagyis derült éjszakákon a felszíni hűlésnek köszönheti. A jégfelszínt beborító hótakaró pedig mindkét hatást gyengítené, ráadásul az alul lévő víz ilyenkor gyorsan olvasztani kezdi a jeget, így a tartása csökken, a szerkezete megváltozik – magyarázta a szakember. A Balatonon kialakult vastag jégre jellemző, hogy a hideg éjszakákat követő délelőtti enyhülés hatására a tavon nagy dörrenéssel alakulnak ki rianások, amelyek mentén 10-30 centiméter szélességben akár több kilométer hosszan is megnyílik a jég – mondta Horváth Ákos.

A legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint bár a magasban már a hétvégén megindul a melegedés, a Balaton felszínén még a jövő hét közepéig is tarthatja magát a hideg. Ajánlott, hogy mindenki csak a biztonságos táblákon, lehetőleg a kijelölt helyeken korcsolyázzon, kerülje a rianásokat, amelyek közelében elvékonyodhat az egyébként vastag jégréteg – figyelmeztetett a szakember.

Forrás: MTI

 

Korcsolyázók Keszthelynél

Korcsolyázók a Balatonon
Korcsolyázók Keszthelynél

Korcsolyázók a Balaton jegén a keszthelyi városi strandon 2017. január 15-én. A nagy érdeklődés miatt ettől a naptól újból lehet korcsolyázni a Balatonon, bár a hét végi havazás rontott a jég minőségén. MTI Fotó: Varga György

Nem biztonságos a Balaton jege

Veszélyes a Balaton jégfelülete – közölte a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője szombaton az MTI-vel.

Méhes Dóra elmondta: a pénteki erős északi szél több helyen is feltörte a parti jeget, és bár éjszaka kellőképpen hideg volt, van, ahol csak néhány centiméter vastagságúra hízott a jégréteg. A szóvivő figyelmeztetett: a biztonságos jégen tartózkodáshoz a jégfelületnek meg kell haladnia a tíz centiméteres vastagságot, tehát a Balaton jegén veszélyes tartózkodni.

Forrás: MTI

 

Szünetel a kompközlekedés a Balatonon

A viharos szél és az ennek következtében feltorlódott jégtáblák miatt péntektől szünetel a kompközlekedés a Balatonon – tájékoztatta Szabó Zsolt, a Balatoni Hajózási Zrt. üzletágvezetője az MTI-t.

Elmondta: a biztonságos kompátkelés feltételei nem adottak, emiatt állította le a társaság átmenetileg a kompközlekedést. Amint az időjárási körülmények lehetővé teszik, a szolgáltatást újraindítják – tette hozzá.

Forrás: MTI

 

Veszélyes a Balaton és a Velencei-tó jege

Veszélyes a Balaton jege, bár már sokan sportolnak, korcsolyáznak rajta. Szerdán 6-8 centiméteres jégvastagságot mértek a nyílt vízen Siófoknál, a szél több helyen megtörte az összefüggő jégtakarót, és csütörtökön még erősebb jégzajlás várható. A Velencei-tó jege sem alkalmas még a biztonságos sportolásra, a jégvastagság nem éri el a 8 centimétert.

A Balatonon sok helyen alakult ki sportolókat vonzó tükörsima jég, ugyanakkor a szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy még nem kellően vastag, nem kellően homogén, ezért nem elég biztonságos a tó jégborítása. Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője az MTI-nek elmondta, szerdán a nyílt vízen 6-8 centiméter jégvastagságot mértek. A feltámadó szél miatt megindult a jégzajlás, amelynek erősödésére kell számítani csütörtök hajnaltól. A jelenlegi délnyugati szél az előrejelzések szerint csütörtökön északnyugatira változik, délutánra viharossá válik. A partra sodródó, egymásra torlódó jégtáblák néhány helyen próbára tehetik majd a partvédőműveket. Markáns lehűlés is érkezik a széllel és a hidegfronttal, így az úgynevezett jégtavak (ahonnan elfújja a szél a jégborítást), újrafagynak.

A Balatonhoz érkezők többfelé tapasztalhatják, hogy akadnak már olyan részek, öblök, partszakaszok, ahol jó minőségű és kellő vastagságú jég alakult ki, vagy a sekély víz miatt nem jelent kockázatot a beszakadás. Az elmúlt napokban már sokan sportoltak ezeken a területeken. „Az újrafagyó jégtavak miatt is egyenetlen a Balaton jégborítása, ezért különösen veszélyes” – hangsúlyozta Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője. Közölte, csütörtökön levélben fordulnak a térség önkormányzataihoz és intézményeihez, figyelmezetve mindenkit a jégen tartózkodás szabályaira. A „gumiszabály” szerint természetes állóvizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog, egységes a szerkezete. Ennek ellenkezőjét lényegében akkor lehet bizonyítani, ha valaki alatt beszakad a jég. A szabályozásának vannak konkrét részei is, amelyek szerint tilos a szabadvizek jegén tartózkodni éjszaka, korlátozott látási viszonyok között, járművel (a biztonságos munkavégzés kivételével), továbbá kikötők és veszteglőhelyek területén, folyókon, illetve rianás esetén.

Horváth László elmondta, hogy nem a büntetés a cél: a szabályszegőket először csak figyelmeztetik, és ha ez nem vezet eredményre, akkor alkalmaznak olyan súlyosabb szankciókat, mint amilyen a helyszíni bírság vagy a szabálysértési feljelentés. Pintér Tamás, a siófoki önkormányzat illetékes cégének vezetője az MTI megkeresésére arról számolt be, hogy már készülnek a korcsolyapálya kijelölésére, de szerdán még nem találták elég biztonságosnak a jeget. A tervek szerint az Arany János utca végében (a szokásos helyen) egy 200×400 méteres pályát jelölnek majd ki bójákkal, egészségügyi szolgálatot is biztosítva, amint a jelenlegi 6 centiméteres jég legalább 10 centiméteresre hízik, és kellően biztosságossá válik csoportosan korcsolyázni vágyók megtartására is.

A Velencei-tó jégfelülete mem alkalmas még a biztonságos sportolásra – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-hez szerdán eljuttatott sajtóközleményében. Azt írták, bár a Velencei-tó vízfelülete is befagyott, azonban még nem kellő szilárdságú, így a biztonságos sportolásra nem alkalmas. A tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága eléri, vagy meghaladja a 10 centimétert, ám a Velencei-tavon a rendőrség tájékoztatása szerint a jelenlegi jégvastagság nem éri el a 8 centimétert.

A rendőrség azt is közölte: a tavak jegén csak abban az esetben szabad tartózkodni, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad illetve nem mozog, és akkor is csak azokon a helyeken, melyek nem esnek tiltó rendelkezések alá. Tilos a szabad vizek jegén tartózkodni éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, járművel – a biztonságos munkavégzés kivételével -, kikötők és veszteglőhelyek közelében valamint folyóvizeken – írták. Hozzátették: a Velencei-tónál a jégen tartózkodás szabályait a rendőrök folyamatosan és fokozottan ellenőrzik.

Forrás: MTI