Élőhely-védelmi és élőhely-helyreállítási program indult a Kis-Balatonon

Élőhely-védelmi és élőhely-helyreállítási program indult a Kis-Balatonon és Somogy megye észak-nyugati részén öt helyszínen, a program 425 millió forintos uniós és belföldi támogatást nyert el, és a tervek szerint 2019 szeptember végéig megvalósul – közölték a Balaton-felvidéki Nemzeti Park projektindító sajtótájékoztatóján szerdán, Fonyódon.

Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy már az előző, 2015-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban is minden korábbinál többet, 38 milliárd forintot költhetett az ország környezetvédelemre, 92 projektet megvalósítva, több mint 100 ezer hektárnyi területet természet-közelibb állapotba hozva, illetve stabilizálva. Kiemelte, hogy az újabb uniós támogatási ciklusban is 38 milliárd forint áll rendelkezésre környezetvédelemre a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop), illetve a más uniós programokban is elnyerhető forrásokkal együtt összesen 61 milliárd fordítható környezetvédelmi, természetvédelmi célokra, valamint bemutatóhelyek létesítésére. Kifejtette, az újabb források 60 százalékát élőhely-rekonstrukcióra, élőhely-rehabilitációra fogják költeni a tervek szerint, hiszen Magyarország örökségének és nemzeti kincsének számít, hogy egyharmada-egynegyede megmaradt természet-közeli állapotban. A források mintegy 13 százalékát jórészt az őshonos magyar háziállatok tartásának támogatására fordítják, míg ökoturisztikai bemutatóhelyek létesítésére, fejlesztésére a pénz mintegy 10 százaléka jut. További összegeket szánnak egyebek között más természeti értékek, például geo-parkok védelmére, a természetvédelmi őrök körülményeinek, eszközeinek biztosítására, monitoringozásra, illetve uniós adatszolgáltatásra. A helyettes-államtitkár beszélt arról is, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a tíz nemzeti park körül az egyik legtöbb támogatást nyerte el, a 38 milliárd forintos Kehop-keretből 5,5 milliárd forintot.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője elmondta, az új fejlesztési ciklusban tervezett tíz nagy projektjük közül ez az első, amely eljutott a megvalósítás szakaszába. A projekt nagy biodiverzitású területek, értékes élőhelyek természetvédelmi helyzetét kívánja javítani, illetve olyanokét, amelyek ilyenné válhatnak. A projektben rehabilitálják a Kis-Balaton medence élőhelyeit, a látrányi puszta gyepét, valamint az ordacsehi berek vizes élőhelyet. A beavatkozások több mint 400 hektáron folynak majd. Móring József Attila, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, Somogy fejlesztési biztosa kiemelte, a Szőkedencstől Látrányig terjedő terület fejlesztése növeli a Dunántúl turisztikai vonzerejét.

Forrás: MTI

Az erdei fülesbaglyok telelőhelyeit mérik fel a hétvégén

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet a lakosság számára, akik péntektől hétfőig küldhetik el megfigyeléseiket az egyesületnek.

Erdei fülesbagoly - Asio otus
Erdei fülesbagoly postabélyegen

Az erdei fülesbaglyok, különösen a téli időszakban, csapatosan keresik fel a települések, az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország “bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma jelenleg az ezer példányt is meghaladja. A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos – mondta el az MTI-nek adott interjújában Orbán Zoltán, az MME szóvivője. “Az emberek sokszor félnek, amikor a baglyok megjelennek a lakott területeken, pedig ezek a madarak nem veszélyesek és semmiféle egészségügyi kockázatot nem jelentenek sem az emberre, sem a háziállatokra” – emelte ki.

Mint mondta, a helyi vezetőkben is fontos tudatosítani, hogy ezeknek a baglyoknak a jelenléte amellett, hogy a megfigyelés szempontjából izgalmas, nagy gazdasági haszonnal is jár. Például a Túrkevén és Kisújszálláson telelő nagyjából 1000 erdei fülesbagoly egyenként minden éjjel legkevesebb három mezei pockot eszik meg, ami azt jelenti, hogy éjszakánként 3000, hideg időben 6000 rágcsálót fogyasztanak el összesen. Tavaly több mint ötezer baglyot számoltak meg a program résztvevői a megfigyelés során, ami azt jelenti, hogy ezek a madarak legalább 15 és 25 ezer közötti pockot pusztítanak el egyetlen éjszaka alatt – emelte ki. Ha azonban a baglyok nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, ezt a feladatot az ember csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével tudná részben megoldani – mutatott rá a szóvivő. Felidézte, hogy az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte el 2009-ben, amit az idei évtől az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez és az MME Monitoring Központ segít.

Orbán Zoltán kiemelte azt is, hogy a lakosság segítsége a felmérésben azért is fontos, mert az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék, emellett pedig segít közelebb hozni ezeket a különleges állatokat a lakossághoz, akik így a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezhetnek.

Orbán Zoltán elmondta, hogy az év közben ritkán látható baglyok tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény a városlakók számára. Az MME családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít, akik a napi sétájuk, órai és szakköri munka keretében, a pedagógus segítségével, vagy önállóan mérhetik fel a baglyokat, amelyek legtöbbször a települések központjában található parkok, közintézményekhez tartozó udvarok, templomkertek örökzöldjein, illetve magánházak kertjeiben vagy lombhullatókon, esetleg a lakott területek határában fekvő temetők területén fordulhatnak elő kisebb csoportokban.

Az országosan összehangolt szinkron felmérés január 19. és 22. között zajlik, de a tél folyamán a felmérés bármikor elvégezhető, megismételhető, és az adatokat bármikor be lehet küldeni az erre elkészített online kérdőíven keresztül, amely az MME honlapján érhető el, a papír alapú formanyomtatvány mellett. A szinkronszámlálás során elsősorban a belterületen tartózkodó erdei fülesbaglyok egyedszámára, az őket érintő veszélyeztető tényezőkre és egyéb kiegészítő adatokra kíváncsiak a szervezők, de ezzel párhuzamosan külterületi helyszínekről is lehet adatot gyűjteni. A baglyok tömeges jelenlétére utal általában a pihenőfák alatt felhalmozódó fehér ürülék, valamint a zsákmányállatok szőre és csontjai alkotta, a baglyok által felöklendezett köpet. Orbán Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki nem lát erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen, az is elküldheti tapasztalatait, hiszen hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat, például az állományváltozások tekintetében. “Ha valahol egyik évben sok fülesbagoly volt, de két évvel később például egy sincs, az olyan ökológiai katasztrófára hívja fel már ideje korán a figyelmet, amelybe talán még be lehet avatkozni. Azonban ha máshol jelentősen nő a telelőhelyek, illetve a baglyok száma, az is egy nagyon fontos visszajelzés a térség agrárgazdálkodására nézve” – mondta. Hozzátette: ha valahol megszaporodnak a baglyok, az azt jelenti, hogy sok a táplálék, ebből pedig az következik, hogy a civilizációs nyomás ellenére egészséges a környezet.

Az erdei fülesbaglyok mellett egyéb bagolyfajok, például réti fülesbagoly, kuvikok is megjelenhetnek a fákon, így az erre vonatkozó megfigyeléseket is várják.

Forrás: MTI