Indul a balatoni viharjelzés

Szombaton 0 órától  működik a viharjelző rendszer a Balatonnál, a Velencei-, a Fertő- és a Tisza-tónál – tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) pénteken közleményben az MTI-t. A viharjelző állomások, illetve az általuk leadott jelzések hagyományosan április elejétől szeptember végéig teszik biztonságosabbá százezrek nyaralását – közölte az OKF.

A tájékoztatás szerint, a nagy tavaknál működő viharjelzőrendszer két veszélyjelző fokozatban működhet, a rendszer minden esetben a kedvezőtlen időjárási körülményeket megelőzően élesedik.

Ha egy órán belül a szél eléri a 40 kilométer/órás sebességet, automatikusan életbe lép az elsőfokú viharjelzés. Ilyenkor percenként 45, sárga fényű felvillanás jelzi a vízben és vízparton tartózkodóknak a veszélyt. Elsőfokú jelzés esetén úszni, csónakázni, vagy a vízen bármilyen más sporteszközzel tartózkodni csak a parttól számított 500 méteren belül szabad.

Ugyanakkor, ha 60 kilométer/órás, vagy annál erősebb szél várható, másodfokú viharjelzés lép életbe. Ebben az esetben a viharjelzőlámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos úszni, fürdőzni, továbbá tilos csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni – magyarázza a katasztrófavédelem.

Felhívják a figyelmet arra, hogy az érdeklődők bármikor tájékozódhatnak a viharjelzőrendszer állomásainak működéséről, az aktuális riasztási fokozatókról a katasztrófavédelem weboldalán. Azt ajánlják mindenkinek, hogy a szabadidős programok tervezésénél  vegyék figyelembe a viharjelzőrendszer figyelmeztetését, baj esetén pedig hívják a 112-es segélyhívó számot! – tartalmazza az OKF közleménye.

Forrás: MTI

 

A balatoni térséggel együttműködve pályázna az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre Veszprém

Együttműködési megállapodást kötött az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre pályázó Veszprém városa és a Balatoni Szövetség közös kulturális alapú térségfejlesztési elképzelésekről a szövetség szerdai hévízi közgyűlésén – közölte a város polgármestere az MTI-vel.

Porga Gyula közleményében azt írta: Veszprém úgy kíván az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím elnyerésére pályázni, hogy a közigazgatási határokon átnyúlva, a Balaton-térséggel közösen tervez megfogalmazni kulturális, társadalmi és gazdasági célú fejlesztési terveket. Ezáltal a térség egy turisztikai célpontként jelenne meg a pályázatban – fogalmazott.

Az együttműködéssel, amelyet Porga Gyula polgármester és Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke írtak alá, a Balaton-térség és Veszprém egymást erősíti, és így minden szereplő nyertesként jelenhet meg – áll a közleményben.

Forrás: MTI

 

Víz Világnapja – A Nemzeti Vízstratégia kiemelten foglalkozik a Balatonnal

A közelmúltban megszületett Nemzeti Vízstratégia és a végrehajtását biztosító intézkedési tervről szóló kormányhatározat mindössze két esetben fogalmaz meg konkrét térségre kiterjedő feladatokat, és ezek mindegyike érinti a Balatont – hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) Víz világnapi konferenciáján kedden Siófokon.

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, a hazai vízgazdálkodás fő célkitűzéseit 2030-ig meghatározó Nemzeti Vízstratégia a Dunántúli-középhegység karsztvíz-készletével, valamint a Balaton vízszintszabályozásával foglalkozik kiemelten. Bóka István, a BFT elnöke emlékeztetett, hogy a kormány tavaly december végén elfogadta a Balaton programot, vele az üdülőrégió területfejlesztési koncepcióját és mintegy 260 milliárd forintnyi uniós és 100 milliárd forint hazai forrást is rendelt hozzá. A programban a vízminőség és vízbiztonság stratégiai fontosságú célként szerepel – tette hozzá.

Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért helyettes államtitkára a konferencián ismertette, hogy a következő fejlesztési ciklusban közel 15 milliárd forintot terveznek fordítani a balatoni szennyvízkezelési program megvalósításra, 12 milliárdot a Sió-csatorna felújítására természetvédelmi és medervédelmi beruházásokkal, és 4,74 milliárd forint jut majd a Balaton vízminőségét befolyásoló terhelések csökkentésére. Több helyszínen támogatást kaphatnak természetvédelmi és élőhely-védelmi fejlesztések, és a turisztikai fejlesztések mellett jut forrás a középületek energiahatékonyságának növelésére, megújuló energiaforrások alkalmazására.

Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakembere arra hívta fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás és a területhasználat módosulása miatt jelentősen csökkent a Balatonba érkező víz mennyisége a 60-as, 70-es évekhez képest. Az elmúlt három évtizedben számottevően romlott a tó vízaktivitása, vagyis a Balatonból leereszthető víz mennyisége. Az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülésben a Nemzeti Vízstratégia a Balaton medrében történő minél több víz tározását részesíti előnyben a felmerült lehetőségek közül. Ennek szellemében emelték meg a Balaton szabályozási vízszintmaximumát – a megengedett eltéréssel együtt – 126 centiméterre – közölte a szakember.

Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a megemelt vízszint miatt Balatonmáriafürdőnél és Balatonfenyvesnél nagyobb területek kerülhetnek víz alá időszakosan, viharok idején. A csapadékvíz-elvezető rendszereket a tó körül sok helyen 100 centiméteres vízszinthez, a korábbi szabályozási maximumhoz építették ki, így ez szintén megoldandó probléma.

Forrás: MTI

Hullámtörő épül Fonyódon a vasútvonal védelmére

Uniós és költségvetési forrásból hullámtörő épül Fonyód és Bélatelep között a vasútvonal védelme érdekében, a munka 2018 szeptemberéig tart – közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kedden az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) megbízásából épülő hullámtörő a Balaton erodáló hatásától védi a tó déli partja mentén húzódó vasútvonalat, az érintett partszakaszt a hullámverés és a jégzajlás mosta ki az évtizedek során. A 737 méter hosszú építmény körülbelül 1 méterrel lesz magasabb a Balaton átlagos vízszintjénél, kivitelezése – az előkészítő munkálatok végeztével – hamarosan kő- és földmunkálatokkal folytatódik. A társaság szerint a nyári szezonban biztosítják a menetrend szerinti vasúti közlekedést, vágányzárra csak ősztől kell ismét készülni.

A Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti vasútvonal rekonstrukciója, valamint a hullámtörő építése jogerős környezetvédelmi, építési és vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, a munkálatokat a vízminőségre vonatkozó előírások betartásával végzi a kivitelező – ismertette a NIF Zrt. Hangsúlyozták továbbá, hogy a hullámtörő megépítésével nem csökken a Balaton vízfelülete.

Forrás: MTI

A szerzetesek étkezési kultúráját bemutató kiállítások láthatók a tihanyi apátságban

A két gasztronómiai tárlat az apátság pincéjében kialakított látogatótérben várja az érdeklődőket november közepéig – mondta az MTI-nek Barkó Ágoston bencés szerzetes, a Tihanyi Bencés Apátság gyűjteményének gondozója. A szerzetesek asztalánál című a magyarországi szerzetesrendek táplálkozáskultúrában betöltött szerepét mutatja be, kitekintve az európai előzményekre, az Étkezési kultúra régen és ma a tihanyi apátságban című kiállítás pedig a bencés szerzetesi életet mutatja be, amelyet az étkezési szokásokat is szabályozó Szent Benedek által 540 körül írt Regula határoz meg.

A szerzetesek asztalánál című tárlat látogatói választ kapnak egyebek mellett arra, hogy hol és milyen szabályok szerint élnek a szerzetesek, miben különbözik a refektórium egy átlagos ebédlőtől. Ezen kívül kisfilm, fotók, receptek és ételleírások segítségével megismerhetik a kolostori étel- és italkészítést. Barkó Ágoston beszélt arról is, hogy a kiállítás bemutatja az apátsági sör böjtbeli szerepét, megismerhetik a látogatók a legkülönfélébb likőröket, gyógyitalokat, valamint a kolostori gazdálkodás egyik legfontosabb terméke, a sajt is megjelenik.

Nem maradhatott ki a sorból a két legfontosabb böjti étel, a hal és az olaj sem. A kiállítás segít megismerni a hal sokrétű, bonyolult szimbolikáját is a keresztény gondolkodásban. A kenyér és a bor pedig a szentség hordozójaként is megmutatkozik. A kiállítás érdekességeként megtekinthető néhány szerzetesek által írt magyar szakácskönyv, valamint két eredeti lap a bencés Jedlik Ányos háztartási naplójából és egy piarista számadáskönyv – fűzte hozzá. Barkó Ágoston arról is beszélt, hogy a tihanyi apátság egykori és mai étkezési kultúráját ismerhetik meg a látogatók a másik gasztronómiai kiállításon, ahol megtekinthető az apátság 18-20. századból fennmaradt számadáskönyvei, számlái. Ezekből megtudható, mikor mit ettek, ittak a szerzetesek, ahogy az is, hogy a halfogyasztás máig fontos a szerzetesek körében.

Az apátsági vagy apátrétes, kifejezetten a tihanyi apátság édessége. Különlegessége, hogy három eltérő töltelékű, mákos, diós és túrós palacsintát sütnek rétestésztában. Ezt az édességet napjainkban is készítik az apátsági konyhán – jegyezte meg a szerzetes. Hozzáfűzte: a látogatók egy gasztronómiai bemutatót is láthatnak az apátság konyhájáról, és a látott ételek és italok közül többfélét meg is kóstolhatnak a szombaton nyíló, megújult, Apátsági Rege Cukrászda napfényteraszán.

Barkó Ágoston elmondta: A IV. Károly-emlékszobában megtekinthető egy kisebb kiállítás is, Koronázási emlékek: Királykoronázás és patriotizmus a populáris kultúrában címmel, melynek keretében Bárány Krisztián – Bárány Dániel: A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című film is látható, angol felirattal.

Forrás: MTI

 

Március közepén rendezik az ötödik Füredi Tavaszi Fesztivált

Ötödik alkalommal rendezik meg a Füredi Tavaszi Fesztivált, az öt napon át tartó rendezvény az 1848-1849-es forradalom és a balatoni vitorlázás évfordulójának jegyében várja a családokat március 15-től – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője.

Kéri Kitty, a Kisfaludy Színház művészeti vezetője elmondta, hogy a fesztivál minden esztendőben a megújulás, a tavaszi újjáéledés üzenetét hordozza. Hozzátette: lesz reformkori séta, zene, tánc és korabeli gasztronómiai ínyencségek a tavaszköszöntő rendezvényen.

A fesztivál első napján kokárdát, zászlót, huszárcsákót készíthetnek az érdeklődők a Kisfaludy Galériában, a hajókikötőben az Ifjúsági Fúvószenekar térzenéje szól majd – mondta Kéri Kitty. A reformkor hangulatát idézi a Partraszállás című produkció, melyben közreműködik Kéri Kitty, Kőrösi Csaba és Kalló Zoltán színművészek, valamint a Lóczy Diákszínpad, a Reformkori Hagyományőrzők Társasága, a Kék Balaton Népdalkör és a Balatonfüred Néptánc Együttes. A legkisebbeket a János vitéz című bábelőadás várja a MárkusZinház előadásában a fesztivál első napjának délutánján, ezt követi a Balatonfüredi Néptáncegyüttes műsora, majd a fáklyás felvonulás – mondta a szervező.

A rendezvény második napja a Balatonfüredi Yacht Club fennállásának150 éves évfordulójának jegyében telik, délelőtt gyermekfoglalkozások, kora este pedig vetítéssel egybekötött előadások várják az érdeklődőket – fogalmazott Kéri Kitty.

Időutazásra, egy reformkori városnéző sétára várják a vállalkozó kedvűeket a Kerek templomnál szombaton délelőtt, lesz interaktív tárlatvezetés és családi alkotónap is a Jókai Emlékházban. Szombaton este a dzsessz, a népzene és a klasszikus zene elemeit ötvöző Esszencia lép a közönség elé. A Kárpát-medence különböző nemzeteinek autentikus népzenéjét kiegészítve felcsendülnek majd Bach és Bartók művei – fejtette ki a fesztiválszervező. Kéri Kitty elmondta azt is, hogy vasárnap reformkori sétára hívják a családokat, melyet követően Arany János születésének kétszázadik évfordulójára emlékezve a költő verseiből, leveleiből hallhatnak részleteket.

Aki elhozza kedvenc Arany János versét, annak a desszert alatt felolvassuk – fűzte hozzá. Kéri Kitty arról is beszélt, hogy a fesztivál kísérőrendezvénye a Hamvas napok, melyet március 17-én és 18-án rendeznek meg. A két nap során Hamvas Béla munkásságáról szóló előadások hallhatók majd, Nevezetes névtelen címmel egy dokumentumfilmet vetítenek. A program zárásaként pedig a művészetek és a tudományok kölcsönhatását elemző előadások hangzanak el.

Forrás: MTI