A minőségi klímaszerelés feltételeiről

Cikksorozatunk eddigi írásaiban a légkondicionálás történetét tekintettük át napjainkig. Innentől másra összpontosítunk: a jelen monoblokk jellegű és osztott hőszivattyú-készülékeire, hőcserélős HMV-tartályaira, klíma-dekorcsatornáira, all-in-one (összesített) illetve mobil Aux- és Midea-klímaberendezéseire. Egyetlen történeti kiegészítéssel tartozunk még, most már csak a közelmúltat érintve.

A kései 2010-es évektől a klímaberendezések „hűtőközegének” (a munkafolyadéknak) a kémiai összetétele megváltozott a korábbi, már szintén 0-fokon ózontámadó képlethez képest. Az 1987-ben előírt, 1989-ben pedig valósan bevezetett, 2018-ig érvényesülő szabvány ugyanis még nem zárta ki, hogy az externális (akaratlan) tágabb-környezeti hő-növelő hatásnak három-négyjegyű számadata legyen – főleg a berendezések szerelési műveletein, a telepítéseken, készülékcseréken át. Az immár elhanyagolható hő-hozzájárulási adatok érdekében a hidrofluor-szénhidrát tartalmú hűtőközeg helyett az utóbbi évek során a hidrofluor-olefin tartalmú munkafolyadék használata terjedt el. Egyébként 2015-től az EU-ban csak inverterrel ellátott klímák forgalmazhatók. Az inverter nem szimplán áramátalakító komponens, hanem az áram erősségét is, feszültségét is, frekvenciáját is szabályozza, így szükségtelenné teszi a készüléki automatika be- és kikapcsolásait, folyamatossá teszi a kompresszor fordulatszámának optimalizációját.

A klímaszerelés sokféle „szerelési anyagot” igényel, amelyek az ilyen berendezésekre szakosodott kiskereskedelmi üzletekben és nagyker raktárakban rendelkezésre kell álljanak. A főbb segédtermékek: tartókonzolok, szigetelt rézcsövek, egyéb – főleg alumíniumból készült – fémcsövek, PVC-csövek cseppvíz számára, csepptálca, kondenzvíz-szivattyú, kábelcsatornák, külön szigetelések, számos villanyszerelési kellék, vezetékektől a lágyindítóig (ez a termék egyszerűsített frekvenciaváltó, amely nagy villanymotorokat is puhán tud indítani, kímélve a hálózatot), csavarok és csavaranyák („hollandik”), szerelődoboz, téliesítő szett, mosózsák. A szerelői eszköztár tartozékai közül nem hiányozhat a hő-és páramérő.

A klímaberendezés kiválasztásához – egyelőre nem a márkákat, hanem a konstrukciós alaptípusokat illetően – meggondolások szükségesek. Ha mondjuk épület-léptékű központi rendszer telepítésére kerül sor, mégpedig úgynevezett csomagolt (PTAC: Packaged Terminal Air Conditioned) konstrukcióval – mert létezik hasonló, de ezzel nem azonos központi megoldás is – , úgy ennek, mármint a PTAC alkalmazásának is megvannak a maga változati lehetőségei. Az csomagolt rendszerbeli főegység lehet tetőtéri, de lehet közelebbi-beltéri és kültéri is, valamint lehet gyári előállítású munkafolyadék működtetője, de lehet vízhűtéses vagy léghűtéses is. Legközelebbi írásunkban már kicsit részletezőbben kezdünk foglalkozni az egymástól eltérő alapkonstrukciókkal, az osztott (split) rendszerek témájánál kezdve.

Kapcsolódó témák:
AC. S. Sytems Kft. – Klíma nagyker
A klímakérdés most a kérdés!
Klíma 
címszó a Netlexikonban
#klímakérdés: Írásaink között e kulcsszóra keresve megtalálja kapcsolódó témáinkat.

A klimatizálás térhódítása 1950 tájától napjainkig

A lakások és a személygépkocsik elektromos légkondicionálásának az a gyorsan felszökő tömegesülése, amely az USA-ban a II. világháború után bekövetkezett, kevés közvetlenül megelőző újításra támaszkodott. A háborús idők nem kedveztek az ilyen irányú fejlesztéseknek, de alig egypár kis innovációs lépés is elégnek bizonyult a hamarosan megvalósuló, Európára is kiható nagy ugráshoz. 1939-ben a detroiti Packard Motor Car Company – a világon először – légszabályozó-beépítéssel kínált gépkocsikat. (Korábban a Chrysler Motors e tekintetben csak kísérleti bemutatókig jutott, gyártásig még nem.) A másik említendő háborúkori újdonság: 1945-ben Robert Sherman (a Massachusetts állambeli Lynn lakosa) hordozható, ablakba szerelhető klímakészülék kidolgozott tervével jelentkezett, mely gyártandó holmi egyszerre vállalt hűtő-fűtő, párásító-párátlanító és légszűrő funkciót. Mire Sherman szabadalmaztatta találmányát (1948), addigra már több nagy gyártó lecsapott koncepciójára, és a feltaláló kisemmiződött, viszont a ténylegesen  hozzzáférhetővé vált készüléktípus hamar mérsékeltté alakuló árának igen sokan örültek.

Tíz év múltán a klimatizálás továbbterjedését már olyan fejlesztések segítették elő, amelyekben Japán volt az élenjáró. Először ott gyártottak légcsatorna nélküli, úgynevezett mini-split rendszereket (azóta már létezik légcsatornás mini-osztott berendezés is). Az 1950-es évek második felében és az 1960-as években a Mitsubishi Electric Corporation és a Toshiba Corporation szerepe emelkedett ki; az 1970-es években az oszakai Daikin Industries vette át tőlük a vezető szerepet a légcsatornátlan klímák innovatív gyártásában.

A 20. század harmadik negyedében elterjedt különböző konstrukciójú légkondicionáló berendezések és a jelenkoriak közt már nincsenek kiáltóan feltűnő műszaki különbségek – a rézötvözetek használata például eléggé régtől konstans –, de a számos finom technologikus különbség együttesen mégsem jelentéktelen.  Mi különbözteti meg a mai monoblokk jellegű és osztott hőszivattyú-készülékeket, hőcserélős HMV-tartályokat, klíma-dekorcsatornákat, az all-in-one (összesített) illetve mobil Aux- és Midea-klímaberendezéseket a negyven-ötven évvel ezelőtti hasonló funkciójú gyártmányoktól? Egyelőre csak két példát említünk, amelyekről legközelebbi cikkünkben még lesz szó: a rendszeres tisztíthatóság, az idővel felértékelődött fertőtlenítési szempont szerinti módosításokat, valamint a korábbi képletű „freon” hűtőközegek (munkafolyadékok) lecserélését egyre kevésbé természetkárosakra.

2020-ban a glóbuszon újonnan telepített klímakészülékek száma közelebb állt a két-, mint a másfél milliárdhoz. Ha a trendet meghosszabbítjuk, 2050-ben csaknem hatmilliárd ilyen telepítés történik majd.  Húsz éve a kínai lakásállomány klimatizáltsága 10% alatti volt; ma 70% körüli – nem is oly nagy már az elmaradás az Egyesült Államokbeli 90%-tól.

Kapcsolódó témák:
AC. S. Sytems Kft. – Klíma nagyker
A klímakérdés most a kérdés!
Klíma 
címszó a Netlexikonban
#klímakérdés: Írásaink között e kulcsszóra keresve megtalálja kapcsolódó témáinkat.