Bejegyzések

Beküldve:

Április végétől vetítik Németországban a Stasi balatoni ügynökeiről készült kémfilmsorozatot

Április végén tartja a bemutatóját a német közszolgálati ZDF televízió a Honigfrauen címmel tavaly nyáron Magyarországon forgatott filmsorozatnak, amely az egykori NDK titkosügynökeinek Balatonnál játszódó kémtörténeteként kerül a nézők elé. A sorozatokkal foglalkozó német tvwunchliste hírportál közlése szerint a háromszor 90 perces epizódokból álló, Magyarországon készített széria premierjét április 23-án tartja a ZDF. Egy-egy héttel később, ugyancsak vasárnap este, főműsoridőben kerül a nézők elé a következő két epizód.

Mint az MTI-nek Daniel Mann, a film producere – aki egyebek mellett Hajdu Szabolcs Bibliotheque Pascal című filmjénél is producerként dolgozott – az októberben Zalacsányban befejezett forgatás idején elmondta: a sorozat teljes egészében Magyarországon készült. Az 1986-ban játszódó fikciós történet szerint az NDK-ból induló huszonéves testvérpár, Catrin és Maja először nyaral a Balatonnál, ahol a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi ügynökei árgus szemekkel figyelik a keletnémet turisták és a nyugati vendégek kapcsolatait. Ben Verbong, a sorozat holland származású rendezője az MTI-nek azt is elárulta: a film címe finoman arra utal, hogy az egykori NDK-s lányok mennyire “tapadtak” a nyugatnémet vagy akár magyar férfiakra, annak reményében, hogy házasságot kötve otthagyhatják Kelet-Németországot.

A német Seven Dogs és a magyar Filmteam Kft. produkciójában készült sorozat főgyártásvezetője, Iványi Petra arról adott tájékoztatást, hogy a 63 forgatási nap alatt a történet legnagyobb részét Zalacsányban és Fonyódon vették fel, illetve néhány jelenetet Budapesten, valamint Keszthelyen, Tihanyban, Balatonföldváron és Kapolcson rögzítettek. Fonyódon egy korabeli kempinget alakítottak ki a Balaton-parton, a zalacsányi Batthyány Kastélyszálló pedig Balaton Residenz néven a történet fő helyszíneként szerepel a mintegy 90 fős stábbal készült produkcióban. A két fiatal főszereplőt a német sorozatokból már gyerekszínészként jól ismert Sonja Gerhardt és Cornelia Gröschel alakítja, az anyjukat megformáló Anja Kling pedig évtizedek óta az egyik legfoglalkoztatottabb német filmszínésznő. A magyar szállodaigazgatót, Tamást egy horvát származású színész, Stipe Erceg alakítja, aki 2011-ben Liam Neeson mellett szerepelt a Berlinben játszódó Ismeretlen férfi című produkcióban, filmográfiája szerint pedig többször is megformált már magyar karaktert, például a Tetthely krimisorozatban.

A magyar színészek közül mások mellett Gryllus Dorka, Csőre Gábor és Kapácsy Miklós szerepel a német filmsorozatban, amelynek elkészítésében több száz magyar statiszta is közreműködött.

Forrás: MTI

Beküldve:

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Beküldve:

Ködös Balaton

Balaton télen
Ködös Balaton

A ködös Balaton és a Badacsony látképe a fonyódi magaspartról fotózva 2017. február 5-én. MTI Fotó: Varga György

Beküldve:

Közel 2 milliárd a balatoni strandok fejlesztésére

Idén 1,860 milliárd forintos vissza nem térítendő fejlesztési támogatásra pályázhat 44 balatoni település 48 fizetős strandja, illetve a szabadstrandok – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) csütörtökön az MTI-vel.

A fejlesztési lehetőségekről január 31-én egyeztettek a települések polgármesterei és a turisztikai ügynökség Siófokon, a fejlesztések első eredményei júliusra várhatók. A Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség, 2020-ig összesen 365,4 milliárd forint uniós és hazai forrásban részesülhet, hogy minél több családbarát, minőségi szolgáltatás létesüljön. A Magyar Turisztikai Ügynökség olyan beruházásokat támogat, amelyek a strandok bevételeinek növekedését is eredményezik.

A pályázatra a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban levő, fizetős strandok jelentkezhetnek, illetve a csak szabadstranddal rendelkező települések. Az ügynökség nemcsak pályáztat, az elképzelések megvalósításához szakmai támogatást is nyújt.

A pályázat kiírása március közepén várható, a támogatás az építkezés finanszírozására és eszközbeszerzésre használható fel.

Forrás: MTI

Beküldve:

Veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlői

A helyi bortermelők szerint az ingatlanspekulánsok és az ültetvények elöregedése miatt veszélyben vannak a Balaton északi partjának szőlőterületei, ami a balatoni tájat is veszélyezteti.

A tóra néző dűlők jelentős része veszélyben van az északi parton, sok az elöregedett, gondozatlan, gazos szőlőterület – hívta fel a figyelmet Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Birtok vezetője, a Csopaki Kódex titkára az Olaszrizling Szerintünk találkozó sajtótájékoztatóján szombaton, Csopakon. Jásdi István, a csopaki Jásdi Pince vezetője, a Csopaki Kódex tagja hangsúlyozta: az északi part legfontosabb látványelemei a szőlők, ezek azonban a tóra néző lejtőkön találhatók, amelyek az ingatlanfejlesztők célpontjai.

Segíthetne a problémán, ha a szőlőrekonstrukciós támogatásokból több jutna a kiváló észak-balatoni területekre – jegyezte meg Jásdi István, hozzátéve: hiába zajlanak nagyszabású borászati beruházások a Balaton környékén, ha az újonnan létrehozott óriáspincékbe “nem nagyon kerül szőlő”. A borász emlékeztetett arra, hogy 1990 óta legfeljebb néhány száz hektár szőlőt telepítettek újra, így becslése szerint az észak-balatoni ültetvények legalább 70 százaléka elöregedett, és a következő években eltűnhet.

Ambrus Tibor, Csopak polgármestere felidézte, hogy a településen száz éve még szinte mindenhol szőlőtermesztés folyt, mikor azonban a tömegturizmus célpontja lett a Balaton, a belterületi szőlőket beépítették, a kárpótlás időszakákban pedig a külterületi szőlők is pusztulásnak indultak.

Csopak az elsők között szigorította rendezési tervét, a tulajdoni lapokra már bejegyzik a szőlőművelési kötelezettséget, két éve pedig bevezették a gondozatlan területekre kivetett földadót – mondta a polgármester. Az önkormányzat is nehezen szerez azonban érvényt saját rendelkezéseinek: Csopak jelenleg 40-50 perben harcol a művelési kötelezettség betartatásáért, a szántóvá nyilvánítások ellen és a zártkertből kivonások megakadályozásért. Minden erőfeszítés ellenére várhatóan a szőlők 20-30 százaléka mégis el fog tűnni Csopakon is – vélekedett Ambrus Tibor.

Laposa Bence badacsonyi bortermelő, a Balatoni Kör elnöke hozzáfűzte: kevés önkormányzat követi jelenleg Csopak példáját, ezért a tó környékének vezető borászatait, éttermeit tömörítő Balatoni Kör szabályozási csomag kidolgozását szorgalmazza, ami segítheti az önkormányzatokat a szőlőterületek védelmében.

Barabás Barna balatonfüredi borász, a Rizling Generáció tagja közölte, szakmai összefogásuk a balatonfüredi és zánkai körzetben méri fel a problémás területeket, és a hegyközséggel együtt próbálják kezelni a helyzetet.

Istvándy Gergely badacsonyi borász felhívta a figyelmet arra, hogy az északi parton komoly problémát okoz a szőlő alacsony ára is, ilyen árak mellett ugyanis a szőlőművelés nem jövedelmező tevékenység. Laposa Bence elmondása szerint ezért a tavaly indult BalatonBor közösségi projekt szabályzatába már bekerült a “fair trade gondolat” a minimum szőlőfelvásárlási ár bevezetésével, ami a fenntartható művelés elterjedéséhez is hozzájárulhat. Nemcsak a szőlőkről, hanem az egész balatoni tájról van szó, ami a régió lakóinak identitását alapjaiban érinti – hangoztatta a bortermelő.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Megtartják a Balatonátcsúszást Badacsony és Fonyód között

Megtartják a Balatonátcsúszást Badacsony és Fonyód között – közölte Kardos Gábor ötletgazda az MTI-vel.

A bizonytalan időjárás miatt csak szombat reggelre dőlhetett el, hogy megrendezik a eseményt, a résztvevőket 11 órára várják a badacsonyi kikötő melletti strandra – tette hozzá Kardos Gábor. Pénteken még köd volt a fonyódi térségben, és fennállt a veszélye, hogy ha szombaton is nagy köd lesz, le kell fújni az eseményt. Szombat reggel azonban megfelelőnek bizonyultak a látási viszonyok, a meteorológiai központ szerint egy kilométernél nagyobb a látótávolság, és nagyobb köd nem várható – mondta Kardos Gábor.

A Balatonátcsúszáson a Badacsony és Fonyód közötti 5,2 kilométeres távot vízimentők biztosításával tehetik meg a jelentkezők a tó jegén, az északi partról indulva. Bakancs és korcsolya (vagy jégszörf, kite, jégvitorlás), kötél és tájoló, továbbá feltöltött telefon vízmentes tokban – ezeket kérték a szervezők alapfelszerelésként Facebook-oldalukon. Ajánlott még a síbot, jégszög, mentőmellény és neoprén aláöltözet is.  Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője az MTI-nek azt nyilatkozta: “a Balatonátcsúszást mint programot alapvetően nem ajánljuk, mert kockázatosnak tartjuk, de nem tiltjuk megfelelő körülmények esetén”.  Az érvényes jogszabályok értelmében megfelelő jégvastagság és megfelelő látási viszonyok mellett nem tiltható meg az esemény, de mindenki saját felelősségére vehet részt rajta – tette hozzá.

Beszámolt arról is, hogy a szervezőkkel és az eseményt biztosító Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatával konzultáltak arról, miként lehet a tömegrendezvényt biztonságossá tenni, és az esemény folyamán is folyamatos kapcsolatban lesznek. A vízirendészet adatokat kér a szervezőktől a résztvevők indulásáról, mozgásáról és célba érkezéséről.

Forás: MTI

 

Beküldve:

Balatonátcsúszás Fonyód és Badacsony között

Balatonátcsúszást, vagyis a Balaton jegén való átkelést szerveznek Badacsony és Fonyód között szombaton 11-12 óra közötti, badacsonyi indulással. Az eseményt a vízimentők biztosítják – közölte Kardos Gábor ötletgazda az MTI-vel csütörtök este. “Az előrejelzések szerint kitart a téli fagyos időjárás, és kellően vastag, biztonságos marad a tó jege is egy ilyen rendkívüli balatoni programhoz” – mondta az ötletgazda. Mint kifejtette, a résztvevők szombaton egy előre bejárt, kijelölt útvonalon, szakaszosan indulnak majd el a badacsonyi kikötő melletti strandról. A jégtúra vége Fonyód főstrandján lesz. A résztvevők kellő létszám esetén jelképes élőláncot alakítanak majd ki az északi és a déli part két települése közötti, több mint 5 kilométeres távon. A szervezők jégen való visszatérés biztosítását nem vállalják.

“A gyalogtúrázók mellett várunk minden jégsportkedvelőt, akár korcsolyával, akár fakutyával érkezik, a szánkós túrázókat, a kutyás jégszánokat, a jégvitorlázókat, a jégszörfösöket, a kite-korcsolyázókat, jöjjenek és használják ki a kivételes alkalmat, hogy annyi év után végre jó a jég” – fogalmazott Kardos Gábor. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a résztvevőknek mindenben követniük kell a rendezvényt biztosító Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata szakemberereinek utasításait. A javasolt útvonalról letérni nem lehet, mert a Balaton jegén bárhol lehetnek rianások vagy akadhatnak olyan meleg vizű források, amelyek felett vékonyabb a jég. (További részleteket az esemény “Balaton-Átcsúszás” nevű facebook oldala közöl.)

Fonyód önkormányzata a honlapján arra figyelmezteti az érdeklődőket, hogy a magánrendezvény baleset- és életveszélyes.

Forrás: MTI

Beküldve:

Gyenesdiás város lehet

Támogatta a Zala Megyei Közgyűlés csütörtöki ülésén Gyenesdiás törekvését, hogy a nagyközség kezdeményezze a várossá nyilvánítását, de döntött arról is, hogy kilép a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéből (TÖOSZ).

Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere (független) a település törekvésével kapcsolatban kifejtette: a nagyközség képviselőtestülete tavaly decemberben fogadott el határozatot, hogy indítványozzák a nagyközség várossá nyilvánítását. A kezdeményezést lakossági fórumon is támogatták, illetve a térségbeli települések önkormányzatai is a kezdeményezés mellé álltak. A városi cím megszerzésének érvei között sorolta a polgármester, hogy több mint négyezer lakosával Gyenesdiás Zala megye nyolcadik legnépesebb települése, s a Balaton legnagyobb lélekszámú nagyközsége, amely elsősorban a mintegy száz éve indult turizmusra épít. A Keszthellyel szinte teljesen egybeépült nagyközség gyermekintézményei a bölcsödétől az iskoláig szinte száz százalékos kihasználtsággal működnek, és a családi otthonteremtési kedvezménynek is köszönhetően egyre több fiatal választja otthonául.

A megyegyűlés tagjai végül egyhangúlag támogatták, hogy Gyenesdiás kezdeményezze a városi cím elnyerését. A település a cím elnyerése esetén a 11. városa lesz Zala megyének. A Zala Megyei Közgyűlés tíz igen szavazat és három tartózkodás mellett döntött arról is, hogy kilép a TÖOSZ-ból. Az előterjesztés indoklása szerint a megyei önkormányzatok érdekképviseletét a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége látja el, amely közvetítő szerepet is betölt a kormányzat felé. A TÖOSZ ugyanakkor a viszonylag magas tagdíja ellenében egyre kevesebb szolgáltatást tud nyújtani a megyei önkormányzatoknak.

Forrás: MTI