Nincs veszélyben a Balaton, bár jelenleg hiányzik a vízutánpótlás

A jelenlegi csapadékhiányos helyzet ugyan szélsőséges, de nem rendkívüli, a Balaton nincs veszélyben a hiányzó vízutánpótlás ellenére sem – hangsúlyozta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Balaton északi part éjszakai panoráma

Azt írták: a Balatonról szóló, a sajtóban a közelmúltban megjelent „szenzációhajhász címek és találgatások” torzítják a vízügyes szakemberek, szakértők hiteles nyilatkozatait. Kiemelték, „nincs végveszélyben a Balaton”.

Hozzátették: a jelenlegi csapadékhiányos helyzet ugyan szélsőséges, de nem példa nélküli, a fürdés ellehetetlenülésével való riogatás nem fedi a valóságot.

Tény, hogy a Balaton az év elejétől a mai napig vízhiányos állapotban van. A vízgyűjtőjére hullott csapadék mennyisége 33 százalékkal marad el az 1991 és 2020 közötti időszak átlagától, és ezzel folytatódik a múlt évre jellemző helyzet. A 2022 áprilisában érkezett csapadék ugyan kissé mérsékelte, de nem tudta megszüntetni ezt a hiányt, májusban pedig eddig csak a havi átlag mindössze 7 százaléka hullott le a területre – részletezték.

Hasonló száraz vízháztartási helyzetre bőven akadt már példa – emlékeztetett az OVF. A Balaton átlagos vízállása 2022. május 1-jén 105 centiméter volt, és a 1921 és 2021 közötti időszakban ugyanezen a napon 67-szer fordult elő, hogy ennél is alacsonyabb átalagos vízállást mértek. (Például 1949-ben 57, 2003-ban 70 cm volt ez az érték).

A jelenlegi állapot tehát szélsőséges, de nem rendkívüli – állapították meg. Mint írták, a tó vízjárása természetes jelenség. Az utóbbi mintegy két évtizedben a Balaton sokirányú – elsősorban turisztikai – hasznosítása miatt nőtt az igény arra, hogy minél ritkábban forduljon elő alacsony vízállás. Ehhez biztosítani kellett, hogy a korábbinál nagyobb mennyiségű vizet lehessen tárolni a tómederben, ami a szabályozási szint 120 centiméterre emelésével valósult meg. Ennek a vízszintnek az elérése azonban nem követelmény – folytatták -, hiszen a tó vízutánpótlása alapvetően a természeti tényezőktől – csapadékmennyiségtől, hozzáfolyástól, párolgástól – függ. Ez az érték azt a felső határt jelöli meg, amelyet nem szabad túllépni a parti és partközeli területek elöntés elleni védelméért.

A vízszintszabályozás lényege tehát a szabályozási szint feletti többletvíz levezetése, ám a hiányzó mennyiség pótlásában a természetnek „vagyunk kiszolgáltatva” – magyarázták. Kitértek arra: a hosszú ideje fennálló, halmozódó csapadékhiány miatt a vízgyűjtő terület erősen kiszáradt. A lehulló kevés csapadék csak a talaj átnedvesítésére elég, nem keletkezik a Balatonba eljutó hozzáfolyás, pótlódás. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint valószínűsíthető, hogy a következő hat hónapban is a szabályozási maximum alatt marad a tó átlagos vízállása. Szeptember elején, az idei üdülési szezon végén 88-78 centiméteres vízszint várható, ami szintén nem számít majd rendkívülinek, túlzott aggodalomra nem ad okot – áll a közleményben.
A Balaton vízállását a siófoki mércéhez viszonyítva mérik, nem átlagmélységet jelent.

Forrás: MTI

Lányos szakmák / fiús szakmák?

Lányok Napja főcím

Lányok Napja 2021

„A Lányok Napja nem nyitott ajtókat zár be a fiúk előtt, hanem a lányok előtt csukott ajtókat nyitja ki”, vallja a műszaki-technológiai szakmákat népszerűsítő pályaorientációs napról Polgár Judit sakkolimpiai bajnok, a program fővédnöke.

Lányok Napja

Szerte a világban jellemző, de hazánkban különösen alacsony a nők aránya a műszaki, természettudományos és informatikai területeken: az itt dolgozóknak legfeljebb 18-24%-a nő, vezető pozícióban pedig szinte egyáltalán nem találunk nőt. Számos tanulmány egybehangzó eredménye erősíti meg, hogy a tudományos kutatási területeken – beleértve a humán tudományokat is – komoly hátrányokkal és nehézségekkel kell megküzdeniük a nőknek a szakmai előrejutás és érvényesülés tekintetében férfi kollégáikhoz képest, és minél magasabb tudományos szintet vizsgálunk, ez annál inkább igaz. Ezzel is összefügg az a jelentős bérszakadék, ami a férfiak és a nők keresete között van, a KSH adatai szerint a férfiak bruttó jövedelme 2019-ben 20%-kal magasabb volt a nőkénél (ennek mérséklésére indította el az Amnesty Magyarország idén márciusban az Egy Lépéssel Közelebb c. kampányát). Mindezen jelenségek oka sok összetevős, különböző társadalmi, szociálpszichológiai és gazdasági-törvényi összefüggésekben kereshető. Ezek hátterében erőteljesen hatnak a nemi sztereotípiák, melyek másfajta elvárásokat támasztanak a lányokkal szemben mind a személyiségjegyeket és készségeket, mind a szerepmegfeleléseket illetően, mint amilyeneket hagyományosan a műszaki-tudományos pályákhoz társítunk. A fiatal lányok már az iskolában is kevésbé merik próbára tenni magukat a „fiús” tárgyakban, még ha meg is van bennük az érdeklődés és az adottság, kevesebb bátorítást kapnak környezetüktől ezen a területen, és nehezebb érvényesülniük ezeken az órákon. Pedig a lányoknak is van helye a műszaki-informatikai és természettudományokban, és szükség is van rájuk. Mi sem jobb példa erre, mint dr. Karikó Katalin életútja, aki a Pfizer koronavírus-vakcina egyik vezető fejlesztője: életútja nemcsak arra példa, hogy de bizony mennyire hogy van helyük a nőknek a természettudományos pályákon, de sajnos azt is jól példázza, hogy milyen rögös út vezet ma számukra a sikerekhez.

A Nők a Tudományban Egyesület célja, hogy változtasson ezeken a tendenciákon, és megmutassa a szakmának: érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatásfejlesztés és innováció területén. A női kutatók láthatóságát és szakmai elismerését szolgálja az általuk alapított Nők a Tudományban Kiválósági Díj, amit évről évre olyan fiatal kutatónőknek ítélnek oda, akik aktív részesei a tudományos életnek, és kiemelkedő eredményeket érnek el a szakterületükön. Fontos feltétel az is, hogy a díjazottak magukénak érezzék a természettudományos és műszaki pályák népszerűsítését a fiatal lányok körében, példaképként segítsék az utánuk következő generációt.

Lányok Napja a Coca-Colánál
Lányok Napja a Coca-Colánál

Ezen missziójuknak fontos eszköze a Lányok Napja rendezvény, melyet idén április 22-én 10. alkalommal szerveznek meg. Hagyományosan ezen a pályaorientációs napon általános- és középiskolás lányok testközelből nyerhetnek bepillantást a “fiúsnak” gondolt és ezért a lányok elől sokszor elzárt, úgynevezett STEM területekhez kapcsolódó szakmák mindennapjaiba. Ez az angol mozaikszó a science (természettudományok), a technology (technológia), az engineering (műszaki-mérnöki tudományok) és a mathematics (matematika) tudományterületeit foglalja magába, beleértve az informatikát is. A program célja, hogy az addig átláthatatlan labirintusok átjárhatóvá váljanak: a résztvevők interaktív programokon gyakorló mérnököktől, kutatóktól első kézből kapnak információkat a szakmák valódi kihívásairól és a lányok elhelyezkedési lehetőségeiről. A pandémia miatt ezen a napon most egy izgalmas digitális eseményre kerül sor kerekasztalbeszélgetések formájában inspiráló előadókkal, véleményvezérekkel, lebilincselő előadásokkal. A személyes látogatásokat egy őszi időpontban fogják megrendezni, melyek során menő irodákat, gyárakat, kutatólaborokat, egyetemeket látogathatnak meg az előzetesen regisztráló fiatalok, és izgalmas eszközöket, applikációkat próbálhatnak ki többek közt a robotika, a mobil applikációk, a környezetbarát energiaforrások és még számtalan egyéb területen. Beleshetnek a trendi irodák kulisszatitkaiba, és testközelből tapasztalhatják meg, mennyi lehetőséget nyithat meg előttük a természettudományos tárgyak. Női kutatók, mérnökök és informatikusok mesélnek a munkájukról és saját szakmai életútjukról, a nők lehetőségeiről a szakmájukban.

Lányok Napja Accenture Magyarország
Lányok Napja az Accenture Magyarországnál

A Lányok Napja az ország legnagyobb lányoknak szóló pályaorientációs napja. Az elmúlt években 250 iskolából több mint 12 500 fiatal lány szerzett inspirációt jövőbeli elhelyezkedéséhez a legjobb technológiai vállalatok, egyetemek és kutatóintézetek programjain. Eddig több mint 100 tudományos, technológiai és műszaki vállalat, egyetem és kutatóintézet mutatkozott be programjaikon. Az ajtó természetesen a fiúk és a tanárok, szülők előtt is nyitva áll.

A programokra előzetesen regisztrálni itt lehet:
Lányok Napja – programlista

Kapcsolódó oldal:
Nők a Tudományban Egyesület
Lányok Napja
Lányok Napja, FB oldal

 

Élőhely-védelmi és élőhely-helyreállítási program indult a Kis-Balatonon

Élőhely-védelmi és élőhely-helyreállítási program indult a Kis-Balatonon és Somogy megye észak-nyugati részén öt helyszínen, a program 425 millió forintos uniós és belföldi támogatást nyert el, és a tervek szerint 2019 szeptember végéig megvalósul – közölték a Balaton-felvidéki Nemzeti Park projektindító sajtótájékoztatóján szerdán, Fonyódon.

Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy már az előző, 2015-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban is minden korábbinál többet, 38 milliárd forintot költhetett az ország környezetvédelemre, 92 projektet megvalósítva, több mint 100 ezer hektárnyi területet természet-közelibb állapotba hozva, illetve stabilizálva. Kiemelte, hogy az újabb uniós támogatási ciklusban is 38 milliárd forint áll rendelkezésre környezetvédelemre a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop), illetve a más uniós programokban is elnyerhető forrásokkal együtt összesen 61 milliárd fordítható környezetvédelmi, természetvédelmi célokra, valamint bemutatóhelyek létesítésére. Kifejtette, az újabb források 60 százalékát élőhely-rekonstrukcióra, élőhely-rehabilitációra fogják költeni a tervek szerint, hiszen Magyarország örökségének és nemzeti kincsének számít, hogy egyharmada-egynegyede megmaradt természet-közeli állapotban. A források mintegy 13 százalékát jórészt az őshonos magyar háziállatok tartásának támogatására fordítják, míg ökoturisztikai bemutatóhelyek létesítésére, fejlesztésére a pénz mintegy 10 százaléka jut. További összegeket szánnak egyebek között más természeti értékek, például geo-parkok védelmére, a természetvédelmi őrök körülményeinek, eszközeinek biztosítására, monitoringozásra, illetve uniós adatszolgáltatásra. A helyettes-államtitkár beszélt arról is, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a tíz nemzeti park körül az egyik legtöbb támogatást nyerte el, a 38 milliárd forintos Kehop-keretből 5,5 milliárd forintot.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője elmondta, az új fejlesztési ciklusban tervezett tíz nagy projektjük közül ez az első, amely eljutott a megvalósítás szakaszába. A projekt nagy biodiverzitású területek, értékes élőhelyek természetvédelmi helyzetét kívánja javítani, illetve olyanokét, amelyek ilyenné válhatnak. A projektben rehabilitálják a Kis-Balaton medence élőhelyeit, a látrányi puszta gyepét, valamint az ordacsehi berek vizes élőhelyet. A beavatkozások több mint 400 hektáron folynak majd. Móring József Attila, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, Somogy fejlesztési biztosa kiemelte, a Szőkedencstől Látrányig terjedő terület fejlesztése növeli a Dunántúl turisztikai vonzerejét.

Forrás: MTI

Holdkőzettel bővült a Zselici Csillagpark meteoritgyűjteménye

Magyarország legnagyobb, nyilvános helyen látható holdkőzetével gyarapodott a Zselici Csillagpark meteoritgyűjteménye a közelmúltban – tájékoztatta a létesítmény fenntartója, a somogyi állami erdőket kezelő Sefag Zrt. kedden az MTI-t.

Mosoni László, a csillagpark vezetője az MTI megkeresésére elmondta: az 5 centiméter hosszú, 25 gramm súlyú, a holdfelszíntől való elszakadás nyomait magán viselő lelet Algériából, a valaha felfedezett legnagyobb holdi meteorithullásból származik és azt a Sefag egy kereskedőtől vásárolta meg. A 2015 nyarán átadott, évi 10-11 ezer érdeklődőt fogadó csillagparknak mintegy harminc, a világ különböző tájain felfedezett kő- és vasmeteoritból álló gyűjteménye van, az új lelethez hasonló, nyilvánosan bemutatott holdi meteoritot legközelebb Bécsben szemlélhet meg a nagyközönség – tette hozzá.  A Sefag közleményében utalt rá, hogy az ELTE Természettudományi Kara őriz ugyan holdkőzeteket, ám azok mindössze néhány tized grammosak, s ritkán láthatók.

A holdkőzetek meteorit formájában azután hullhattak a Földre, hogy egy kisbolygó vagy üstökös egykor a Hold felszínének ütközött, a becsapódás ereje pedig kisebb-nagyobb darabokat szakított ki belőle – jegyezték meg. Kitértek arra, hogy kutatók ilyen kőzetdarabokra eddig elsősorban az Antarktiszon, az Arab-félszigeten és Észak-Afrika sivatagaiban bukkantak.

Forrás: MTI
Info: Zselici Csillagpark