Élőhely-védelmi és élőhely-helyreállítási program indult a Kis-Balatonon

Élőhely-védelmi és élőhely-helyreállítási program indult a Kis-Balatonon és Somogy megye észak-nyugati részén öt helyszínen, a program 425 millió forintos uniós és belföldi támogatást nyert el, és a tervek szerint 2019 szeptember végéig megvalósul – közölték a Balaton-felvidéki Nemzeti Park projektindító sajtótájékoztatóján szerdán, Fonyódon.

Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy már az előző, 2015-ig tartó uniós fejlesztési ciklusban is minden korábbinál többet, 38 milliárd forintot költhetett az ország környezetvédelemre, 92 projektet megvalósítva, több mint 100 ezer hektárnyi területet természet-közelibb állapotba hozva, illetve stabilizálva. Kiemelte, hogy az újabb uniós támogatási ciklusban is 38 milliárd forint áll rendelkezésre környezetvédelemre a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop), illetve a más uniós programokban is elnyerhető forrásokkal együtt összesen 61 milliárd fordítható környezetvédelmi, természetvédelmi célokra, valamint bemutatóhelyek létesítésére. Kifejtette, az újabb források 60 százalékát élőhely-rekonstrukcióra, élőhely-rehabilitációra fogják költeni a tervek szerint, hiszen Magyarország örökségének és nemzeti kincsének számít, hogy egyharmada-egynegyede megmaradt természet-közeli állapotban. A források mintegy 13 százalékát jórészt az őshonos magyar háziállatok tartásának támogatására fordítják, míg ökoturisztikai bemutatóhelyek létesítésére, fejlesztésére a pénz mintegy 10 százaléka jut. További összegeket szánnak egyebek között más természeti értékek, például geo-parkok védelmére, a természetvédelmi őrök körülményeinek, eszközeinek biztosítására, monitoringozásra, illetve uniós adatszolgáltatásra. A helyettes-államtitkár beszélt arról is, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a tíz nemzeti park körül az egyik legtöbb támogatást nyerte el, a 38 milliárd forintos Kehop-keretből 5,5 milliárd forintot.

Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője elmondta, az új fejlesztési ciklusban tervezett tíz nagy projektjük közül ez az első, amely eljutott a megvalósítás szakaszába. A projekt nagy biodiverzitású területek, értékes élőhelyek természetvédelmi helyzetét kívánja javítani, illetve olyanokét, amelyek ilyenné válhatnak. A projektben rehabilitálják a Kis-Balaton medence élőhelyeit, a látrányi puszta gyepét, valamint az ordacsehi berek vizes élőhelyet. A beavatkozások több mint 400 hektáron folynak majd. Móring József Attila, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, Somogy fejlesztési biztosa kiemelte, a Szőkedencstől Látrányig terjedő terület fejlesztése növeli a Dunántúl turisztikai vonzerejét.

Forrás: MTI

Holdkőzettel bővült a Zselici Csillagpark meteoritgyűjteménye

Magyarország legnagyobb, nyilvános helyen látható holdkőzetével gyarapodott a Zselici Csillagpark meteoritgyűjteménye a közelmúltban – tájékoztatta a létesítmény fenntartója, a somogyi állami erdőket kezelő Sefag Zrt. kedden az MTI-t.

Mosoni László, a csillagpark vezetője az MTI megkeresésére elmondta: az 5 centiméter hosszú, 25 gramm súlyú, a holdfelszíntől való elszakadás nyomait magán viselő lelet Algériából, a valaha felfedezett legnagyobb holdi meteorithullásból származik és azt a Sefag egy kereskedőtől vásárolta meg. A 2015 nyarán átadott, évi 10-11 ezer érdeklődőt fogadó csillagparknak mintegy harminc, a világ különböző tájain felfedezett kő- és vasmeteoritból álló gyűjteménye van, az új lelethez hasonló, nyilvánosan bemutatott holdi meteoritot legközelebb Bécsben szemlélhet meg a nagyközönség – tette hozzá.  A Sefag közleményében utalt rá, hogy az ELTE Természettudományi Kara őriz ugyan holdkőzeteket, ám azok mindössze néhány tized grammosak, s ritkán láthatók.

A holdkőzetek meteorit formájában azután hullhattak a Földre, hogy egy kisbolygó vagy üstökös egykor a Hold felszínének ütközött, a becsapódás ereje pedig kisebb-nagyobb darabokat szakított ki belőle – jegyezték meg. Kitértek arra, hogy kutatók ilyen kőzetdarabokra eddig elsősorban az Antarktiszon, az Arab-félszigeten és Észak-Afrika sivatagaiban bukkantak.

Forrás: MTI
Info: Zselici Csillagpark