A klimatizálás térhódítása 1950 tájától napjainkig

A lakások és a személygépkocsik elektromos légkondicionálásának az a gyorsan felszökő tömegesülése, amely az USA-ban a II. világháború után bekövetkezett, kevés közvetlenül megelőző újításra támaszkodott. A háborús idők nem kedveztek az ilyen irányú fejlesztéseknek, de alig egypár kis innovációs lépés is elégnek bizonyult a hamarosan megvalósuló, Európára is kiható nagy ugráshoz. 1939-ben a detroiti Packard Motor Car Company – a világon először – légszabályozó-beépítéssel kínált gépkocsikat. (Korábban a Chrysler Motors e tekintetben csak kísérleti bemutatókig jutott, gyártásig még nem.) A másik említendő háborúkori újdonság: 1945-ben Robert Sherman (a Massachusetts állambeli Lynn lakosa) hordozható, ablakba szerelhető klímakészülék kidolgozott tervével jelentkezett, mely gyártandó holmi egyszerre vállalt hűtő-fűtő, párásító-párátlanító és légszűrő funkciót. Mire Sherman szabadalmaztatta találmányát (1948), addigra már több nagy gyártó lecsapott koncepciójára, és a feltaláló kisemmiződött, viszont a ténylegesen  hozzzáférhetővé vált készüléktípus hamar mérsékeltté alakuló árának igen sokan örültek.

Tíz év múltán a klimatizálás továbbterjedését már olyan fejlesztések segítették elő, amelyekben Japán volt az élenjáró. Először ott gyártottak légcsatorna nélküli, úgynevezett mini-split rendszereket (azóta már létezik légcsatornás mini-osztott berendezés is). Az 1950-es évek második felében és az 1960-as években a Mitsubishi Electric Corporation és a Toshiba Corporation szerepe emelkedett ki; az 1970-es években az oszakai Daikin Industries vette át tőlük a vezető szerepet a légcsatornátlan klímák innovatív gyártásában.

A 20. század harmadik negyedében elterjedt különböző konstrukciójú légkondicionáló berendezések és a jelenkoriak közt már nincsenek kiáltóan feltűnő műszaki különbségek – a rézötvözetek használata például eléggé régtől konstans –, de a számos finom technologikus különbség együttesen mégsem jelentéktelen.  Mi különbözteti meg a mai monoblokk jellegű és osztott hőszivattyú-készülékeket, hőcserélős HMV-tartályokat, klíma-dekorcsatornákat, az all-in-one (összesített) illetve mobil Aux- és Midea-klímaberendezéseket a negyven-ötven évvel ezelőtti hasonló funkciójú gyártmányoktól? Egyelőre csak két példát említünk, amelyekről legközelebbi cikkünkben még lesz szó: a rendszeres tisztíthatóság, az idővel felértékelődött fertőtlenítési szempont szerinti módosításokat, valamint a korábbi képletű „freon” hűtőközegek (munkafolyadékok) lecserélését egyre kevésbé természetkárosakra.

2020-ban a glóbuszon újonnan telepített klímakészülékek száma közelebb állt a két-, mint a másfél milliárdhoz. Ha a trendet meghosszabbítjuk, 2050-ben csaknem hatmilliárd ilyen telepítés történik majd.  Húsz éve a kínai lakásállomány klimatizáltsága 10% alatti volt; ma 70% körüli – nem is oly nagy már az elmaradás az Egyesült Államokbeli 90%-tól.

Kapcsolódó témák:
AC. S. Sytems Kft. – Klíma nagyker
A klímakérdés most a kérdés!
Klíma 
címszó a Netlexikonban
#klímakérdés: Írásaink között e kulcsszóra keresve megtalálja kapcsolódó témáinkat.